Belföld
Nézőpont: A kormányfő reálpolitikus
Elemzők szerint a miniszterelnök figyelembe veszi uniós szövetségeseit
A szakértők szerint a pragmatikus találkozó alapján megerősítést nyert, hogy a magyar kormányfő nem hintapolitikát folytat a nyugati szövetségi rendszer tagjaként, hanem a reálpolitika elveit követi anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a NATO vagy az EU értékeit és érdekeit.
A Nézőpont felhívja a figyelmet, hogy a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa a találkozót. A magyar külpolitika viszont ezzel együtt sem tekinthető különutasnak. A kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja többek között az, hogy a kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges érdekeink figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló, előző héten aláírt minszki tűzszüneti megállapodás mellett – hangsúlyozzák az elemzők. Hozzátették: a magyar kormányfő Angela Merkel német kancellárhoz és Francois Hollande francia elnökhöz hasonlóan úgy vélte, a hosszú távú békét és stabilitást kizárólag a Putyin elnökkel való párbeszéd fenntartásával lehet előmozdítani.
Az elemzők úgy látják, hogy a találkozó alapján nehezen lehet a jövőben „egyoldalú oroszpártisággal” vádolni külföldön a magyar kormányfőt, ezt a célt szolgálta már Orbán Viktor pénteki kijevi, valamint hétfői szerbiai látogatása is. Belföldön pedig az ellenzék aligha kreálhat hitelesen politikai botrányt a látogatásból, hiszen a találkozó a parlamenti frakcióvezetők és a miniszterelnök – magyar belpolitikában egyébként ritkának számító – hétvégi egyeztetésén is elhangzottakhoz képest nem hozott irányváltást – fűzték hozzá a gyorselemzésben.
A Nézőpont felhívja a figyelmet, hogy a hosszú távú gázszerződés lejárta, a magyar és a regionális energiabiztonság, valamint a gazdasági kapcsolatok erősítése a feszült világpolitikai helyzet ellenére sem engedte a magyar kormányzatnak, hogy halogassa a találkozót. A magyar külpolitika viszont ezzel együtt sem tekinthető különutasnak. A kormányfő nyugati szövetségi rendszer melletti elkötelezettségét mutatja többek között az, hogy a kárpátaljai magyar közösség és az egyoldalú orosz energiafüggőség miatt meglévő különleges érdekeink figyelembevételén túl egyértelműen kiállt az ukrán helyzet stabilizálását szolgáló, előző héten aláírt minszki tűzszüneti megállapodás mellett – hangsúlyozzák az elemzők. Hozzátették: a magyar kormányfő Angela Merkel német kancellárhoz és Francois Hollande francia elnökhöz hasonlóan úgy vélte, a hosszú távú békét és stabilitást kizárólag a Putyin elnökkel való párbeszéd fenntartásával lehet előmozdítani.
Az elemzők úgy látják, hogy a találkozó alapján nehezen lehet a jövőben „egyoldalú oroszpártisággal” vádolni külföldön a magyar kormányfőt, ezt a célt szolgálta már Orbán Viktor pénteki kijevi, valamint hétfői szerbiai látogatása is. Belföldön pedig az ellenzék aligha kreálhat hitelesen politikai botrányt a látogatásból, hiszen a találkozó a parlamenti frakcióvezetők és a miniszterelnök – magyar belpolitikában egyébként ritkának számító – hétvégi egyeztetésén is elhangzottakhoz képest nem hozott irányváltást – fűzték hozzá a gyorselemzésben.