Nemzetközi felekezeti segítség

Egyházi vezetőkkel folytatott egyeztetést tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a téma az üldözött keresztények megsegítéséért felelős, nemrég felállított helyettes államtitkárság munkája volt, amelyhez a tárcavezető a magyarországi egyházak segítségét kérte. A tanácskozást követően a miniszter kifejtette, konkrétan a nemzetközi fellépésekben, a Közel-Keleten élő keresztények segítésében kérik a felekezetek közreműködését, emellett az üldözött keresztényeknek meghirdetett egyetemi ösztöndíjprogram megvalósításában is számítanak. Az MTI beszámolója szerint hangsúlyozta, a világon a keresztényeké a vallásuk miatt leginkább üldözött csoport, a vallási üldözések hetven százaléka érinti őket.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek elmondta, a katolikus egyház régóta szoros kapcsolatban van olyan régiók egyházi vezetőivel, amelyek a leginkább ki vannak téve az üldözésnek. Így már korábban is kialakultak az egyházi segítségnyújtásnak különféle formái, de ezeket most szélesebb összefogással tudják megvalósítani. Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kijelentette, örülnek annak, hogy a kormány igényt tart az egyházak segítségére. Hozzáfűzte, a protestáns egyházaknak is számos nemzetközi kapcsolatuk van Afrikában és Ázsiában. Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója arról beszélt, hogy a szervezet az észak-iraki Erbilben működtet állandó képviseletet, onnan koordinálja a munkáját. Abban szeretnék segíteni az ott élő keresztényeket, hogy kellő védelem mellett emberhez méltó életet élhessenek.

Értékalapú értelmiségi mérleg és mérce

Az idők jelei 2016 címmel adott ki vitairatot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Professzorok Batthyány Köre és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a bemutatón hangsúlyozta, a kötet mérlegre teszi a kormány munkáját, s egyben mércét állít elé. Az előző, tavalyi könyvről szólva felidézte, a megjelenését konzultációs folyamat követte, amelynek során a különböző szakterületek minisztereivel, államtitkáraival találkoztak a szerzők. A párbeszéd során részben változott a szerzők véleménye, ám a kormány tagjainak is szembesülniük kellett azzal, „hogyan látja a kormányt értékalapon támogató keresztény értelmiség a munkájukat”. A mostani kötet ennek a párbeszédnek a gyümölcse.