Belföld
Nemzeti ügy lett a migráció kezelése
Nézőpont Intézet: Határozott és cselekvőképes erőként lépett fel a kormány
Régiókra és országokra lebontva elemzi az Európai Uniót (EU) érő válságjelenségek, ezen belül a migránshelyzet okozta változásokat a Nézőpont Intézet. A kutatás szerint az EU-t 2008 óta gyengíti, hogy a vezető elit képtelen a folyamatos válsághelyzeteket megoldani. A cselekvőképtelenség négy területen rendkívül látványos. Egyfelől a kontinens gazdasági növekedésének elmaradása, az elhúzódó, évről évre csak rövid távú pénzügyi eszközökkel kezelt görög válság, az Európa államait is megosztó orosz szankciók és az illegális bevándorlás. E problémák a belpolitikai erőviszonyokat is átformálják.
Az elemzés először Dél-Európára tér ki, amelynek államaiban a folyamatos gazdasági problémák a klasszikus jobbközép és balközép néppártok versengését megtörték. Spanyolországban és Görögországban új szélsőbaloldali pártok, Olaszországban a rendszerellenes Öt Csillag Mozgalom okolható ezért. Franciaországban pedig már háromosztatú a pártverseny, a tömeges illegális bevándorlás által okozott feszültségek miatt ma az államfőválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje nyerné meg. De a bevándorlók integrációjának „iskolapéldájaként” vagy a nyitottság és befogadás „élharcosaiként” ismert skandináv államok pártrendszerei is átalakulnak. Dániában második erővé vált a bevándorlásellenes Dán Néppárt, Svédországban pedig a Svéd Demokraták elnevezésű formáció erősödik. Finnországban a legutóbbi választás után a kormánykoalíció tagja lett a radikális jobboldali Igazi Finnek pártja. Hollandiában és Ausztriában is előretört az ottani Szabadságpárt, míg Olaszországban az ugyancsak bevándorlásellenes Északi Liga támogatottsága nőtt meg jelentősen. Legutóbb a vasárnapi lengyel választás eredménye mutatta meg: Európa-szerte térvesztés elé néznek a kormányzó elit pártok, ha nem reagálnak az elvárásokra. Az elitellenes pártok drasztikus áttörése ráadásul sokszor csak a választási rendszereknek köszönhetően fékeződik.
Az elemzők szerint a magyar modell e tekintetben is eredményes.
A Fidesz–KDNP a dogmatikus problémakezelés helyett határozott, cselekvőképes kormányzatként lépett fel bevándorlásügyben. A magyar bevándorláspolitika párttáborokon átívelő nemzeti üggyé vált, a szélsőjobboldal (Jobbik) és a szélsőségesen bevándorláspárti baloldali pártok mozgástere minimálisra szűkült a kérdésben. A Nézőpont szerint az európai politika szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy képes-e változni az európai elit. Európának ugyanis nem csak a bevándorlási válsággal kellene megküzdenie a közeljövőben.