„Nemzeti kultúránk nem fogyasztási cikk”

Budapesti kórházépítésre nem kapunk uniós forrást, mondván, túl fejlett a közép-magyarországi régió, ugyanakkor a CEU belvárosi campusának jutott közvetlen brüsszeli támogatás – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
„Az ENSZ szerint a térségben nálunk a legalacsonyabb a külföldön dolgozók aránya” (Fotó: Bodnár Patrícia)
–  Orbán Viktor az új kabinet megalakulása kapcsán beszélt régi vágású kereszténydemokráciáról. Miben ragadható ez meg?

–  Az eszmék közül a szocializmus múlt ki először, mert felfalta a liberalizmus. Az utóbbi időben az európai szociáldemokrata gondolkodók, illetve pártok már teljes mértékben a liberalizmus céljait vették át. Ezzel szemben áll a kereszténydemokrácia, a nemzeti gondolat, az illiberalizmus és a konzervatív felfogás. Mi a közösségek megerősítésében hiszünk, szemben a nyílt társadalom eszméjének közösségeket romboló szándékával. Emberképünk nem a magányos individuum, aki csak a fogyasztás révén tud érvényesülni. Ha úgy tetszik, alapvető antropológiai különbség áll fenn a két világnézet között. A kereszténydemokrácia a kormányzásban is megjelenik, így a magyar kormány számára elsődleges a családok megerősítése, támogatása.

–  Akkor nem arról van szó, hogy annyira kínos lett az illiberalizmus szóösszetétel emlegetése, hogy le kellett cserélni?

–  A KDNP alelnökeként mondhatom, a kereszténydemokrácia mindig is a kormányzásunk középpontjában állt. Ebben nincs változás. Ráadásul az Európai Uniót kereszténydemokrata politikusok alapították, erre az értékrendre építettek. Persze a liberálisok szinte megszállták az intézményrendszert, Soros György elképesztő összegeket szánt arra, hogy a hozzá hűséges emberek minden euró­pai intézményben felbukkanjanak. Megjegyzem, az általuk erőltetett liberalizmusnak semmi köze a tizenkilencedik századihoz, annál több a hagyományos emberkép és társadalom szétzúzásához. A liberálisok egyébként magát a kultúrát is lecserélhető cikknek tartják, ami szerintük nem adottság, hanem választás kérdése. Fogyasztási cikk, mint bármi a boltban. Pedig az anyanyelv, a szülőföld vagy a nemzeti kultúra tesz minket olyanná, amilyenek vagyunk. Ha ez elvész, mi magunk veszünk el. Ezért kell ragaszkodnunk hozzá. Ezt is teszi a kormány.

–  Merre tart Európa? A katolikus Írország­ban a melegházasság legalizálása után az abortusz liberalizálásáról is népszavazáson döntöttek.

–  Ha valahol életvédelmi vagy az azonos neműeket érintő kérdésről, illetve a természetes értékrendet megtagadó kezdeményezésről van szó, ott mindig feltűnnek Soros szervezetei, és befolyásolják a közvéleményt. Ennek eredménye lett az, ahogy már említettem, hogy a baloldal a liberalizmus foglya lett.

–  Eközben az olaszok, az osztrákok, de akár a franciák vagy a németek sem kérnek a választásokon ezekből az erőkből. Ki áll akkor nyerésre?

–  Nálunk egyértelműen a kereszténydemokrácia, ám Európában azért ez még a jövő kérdése. A nyugat-európai emberek ugyanakkor egyre inkább elutasítják a gazdasági, médiabeli és politikai, egymással összefonódó elitet, amelynek gondolkodása a politikai­lag korrekt beszédmódban és a vadliberális célkitűzésekben ölt testet. Az európai közép­pártok felelőssége, hogy az emberek oldalára álljanak, s hajlandóak legyenek meghaladni az eddigi berendezkedést. A Fidesz–KDNP ezt az utat választotta, egymás után három kétharmados választási siker lett az eredménye. Orbán Viktor miniszterelnök neve pedig már tőlünk nyugatra is egyre inkább hívószó, ezzel nyernek választásokat Ausztriától Olaszországig. Valószínűleg ez még nem is a vége ennek a folyamatnak. Korszakváltó pillanatban vagyunk.

–  Miért?

–  Mert ismét egy óriási népesség jelent meg az európai civilizáció kapuinál, és áramlik be a kontinensre. Ebben a helyzetben nem működnek a régi, rutinszerű válaszok. A probléma kézzelfogható, ebben már nem lehet félrevezetni, megtéveszteni az embereket, értik, mi forog kockán. Nem lehet elhallgatni a migrációs problémákat a médiában sem.

–  Néhány napja az olasz hatóságok nem engedték kikötni az Aquarius nevű mentőhajót, fedélzetén több száz afrikai menedékkérővel. A kereszténydemokrata politikust kérdezem: ez nem embertelenség?

–  Minden ország részéről teljesen jogos önvédelmi mechanizmus, ha nem engedi be a törvénytelenül érkezőket, ám valamennyi kereszténydemokrata politikus számára kötelesség, hogy Afrikában vagy a Közel-Keleten segítsen az emberhez méltó életfeltételek kialakításában. Erről szól a Hungary Helps nevű programunk is, amelynek keretében az iraki Erbílben iskolát húztunk fel, újraépítettünk egy Telskof nevű települést, máshol egészségügyi ellátást vagy vizet biztosítunk, továbbá humanitárius és továbbképzési programokat is indítunk. Mindenkinek ahhoz van joga, hogy a szülőföldjén békében boldoguljon, ebben akarunk segíteni.

–  Milyen további magyar programokról lehet tudni?

–  Jordánia, Irak és Szíria után immár Nigériában, illetve más afrikai államokban is megjelenik majd a program.

–  Vannak már követői a kez­de­mé- nyezésnek?

–  Lengyelországban hasonló programot indítottak, ők is próbálnak helyben segíteni, a helyi egyházak pedig már jelezték, a magyarokra és a lengyelekre lehet számítani. Illetve nagyon sok amerikai szervezet hívja meg a magyar kormány képviselőit, hogy számoljanak be a tapasztalataikról. Ők egy éve váltottak paradigmát: immár nem a nagy nemzetközi szervezeteken, például az ENSZ-en keresztül segítenek, hanem közvetlenül a helyi, zömmel egyházi közösségeknek juttatják el a segítséget. Kiderült: a magyar modell hatékonyabb és eredményesebb.

–  Alakul a jövő évi költségvetés, ami az Emmit is érinti. Hogyan?

–  Folytatódik jövőre is az egészségügyi béremelés, az ápolók esetében további nyolcszázalékos növekményről beszélhetünk, míg az oktatásban a pedagógusminősítések révén lehet előrelépni, ahogy az ingyenes tankönyvek kiterjesztésének, az ingyenes KRESZ-tanfolyamoknak és nyelvvizsgáknak is meglesz a fedezetük. De persze ez csupán néhány kiragadott példa.

–  A mindennapos testnevelés marad?

–  Mindenképpen, hiszen kifejezetten fontos intézkedésről van szó. Az OECD-országok között a magyar fiatalok sportolnak a legtöbbet. Erre azért van szükség, mert a mozgásszegény életforma számos egészségügyi gondot okoz. Amikor arról beszélünk, hogy az iskola nevel, erről is beszélünk. Hogy a napi sportolás rutinszerű legyen a felnőttkorban is.

–  Alakul már az új budapesti szuperkórház építése?

–  Huszonnyolc társkórházat is fejlesztünk, korszerűsödik a teljes fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátás, így a szakrendelők is megújulnak. Összetett folyamatról van szó, az elmúlt időszakban létrejött egy állami tulajdonú gazdasági társaság, Bedros J. Róbert vezetésével, és indul az új, dél-budai kórház tervezése. Egyfajta egészségpláza épül, minden a betegek gyógyulását szolgálja majd. Megjegyzem, budapesti kórházépítésre nem kapunk uniós forrást, mondván, túl fejlett a közép-magyarországi régió, ugyanakkor a CEU belvárosi campusának jutott közvetlen brüsszeli támogatás.

–  Ugyancsak ellenzéki slágertéma a kivándorlás. Aggódik a kormány?

–  Az ENSZ szerint a térségben nálunk a legalacsonyabb a külföldön dolgozók aránya, hat százalék, jóval alacsonyabb, mint több más európai országban. Például Portugáliában, ahol 22,3 százalék, vagy Írországban, ahol 18,8 százalék azoknak a munkaképes korúaknak az aránya, akik kivándoroltak, Nagy-Britanniában pedig 7,6 százalék hagyta el az országot. Ennek oka, hogy beindult a gazdaság, magasabbak a bérek, alacsonyabbak az adók, és jobbak az otthonteremtési lehetőségek. Ráadásul az első illúziókon is túl vannak az eddig Nyugaton próbálkozók. Most már van perspektíva itthon. Különösen biztató a statisztika további alakulása, amely szerint lassacskán többen jöhetnek majd vissza, mint ameny-nyien elmennek. Vagyis megfordul a trend.