„Nemzeti függetlenség az örök zsinórmérték”

Legyen béke, szabadság és egyetértés – kezdte tegnap ünnepi beszédét Orbán Viktor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök úgy fogalmazott, 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének, majd a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem „páros vezércsillagának”, egyben céljának és értelmének. Ez az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik – hangoztatta.

Szerinte az országot magunknak kell berendezni úgy, ahogy nekünk testhez álló, megszervezni úgy, hogy minket szolgáljon. Alkotmány, törvénykönyvek, Országgyűlés, kormányzat, akadémiák, nemzetgazdaság: mind ezt az egyetlen célt szolgálja – mondta. A magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között, földet, hazát megvédeni, illetve saját szabad magyar világot teremteni. Rámutatott, 1848. március 15. arra tanít, hogy ez sikerülhet, mivel ezt a forradalmat már az első napon megnyertük. Reggel hatan indultak el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak, „Facebook nélkül”. A modern nemzet születését jelentő forradalmat pedig hiába verték le, mi „győztesnek éreztük és azóta is győztesnek érezzük magunkat”, mert mindig tudtuk, hogy igazunk volt, és tudta ezt az egész akkori világ, még azok is, akik elnyomtak bennünket – hangsúlyozta a kormányfő, megjegyezve, nagy árat fizettünk ezért.

A szabadságharc a megszállóknak csak „szégyent, kolerát és rossz lelkiismeretet” hozott, két emberöltő sem telt el, és a magyarok ellen összefogók egymásnak estek: muszkák a labancoknak, labancok a muszkáknak. Orbán Viktor kitért arra is, a rendszerváltás után húsz év kellett ahhoz, hogy „együtt tanuljuk meg újra”: ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz, mert annak haszna „a spekulánsok, az óriás vállalatbirodalmak, a pénzügyi hatalmak zsebébe, más országokba vándorol éppúgy, mint amikor a Habsburg Birodalom hátsó udvara voltunk”.

Az elmúlt huszonöt évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban – együtt vagy sehogy, ez volt a forradalom leckéje is. Orbán szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni, s minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából – fogalmazott, utalva arra, hogy Kossuth Lajost hatalmas tömegek ünnepelték Amerikában, amely akkor még rabszolgatartó ország volt.
A miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország Európa része, és jövőjét „a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani”. Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal, „pontosan tudjuk, nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt”.

Az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha nincs vége, és ebben csak magunkra számíthatunk – mondta. „Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent. Mi, magyarok, egy nagy korszak küszöbén állunk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Tisztelet a bátraknak, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta beszédét Orbán Viktor.

---

Röviden. Újabb boldog békeidőkre számít Lázár

- Levélben köszöntötte Orbán Viktor a határainkon túl élő magyarokat az 1848-49-es forradalom ünnepén. A miniszterelnök azt írta: „Hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15. mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk”. Hangsúlyozta, ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki „összefogással, munkával és egyetértéssel”.

- Szélsőjobb- és szélsőbaloldali tüntetők akarták megzavarni a Nemzeti Múzeum előtti békés ünnepet, ami szomorú és gyalázatos – írta tegnapi közleményében a Fidesz. A múzeumkerti rendezvényre érkezők között egy körülbelül harmincfős csoport sípolt, dobolt és „Orbán, takarodj”, „Viktátor”, „Európa, Európa” rigmusokat skandált, míg egy másik, mintegy húszfős csoport táblákkal tiltakozott. A kormánypárt véleménye szerint olyan emberek tették ezt, akiknek a nemzeti ünnep méltósága semmit nem jelent. A Fidesz megköszönte a békésen emlékező több mint tízezres tömegnek, hogy „nem ült fel a durva provokációnak”. A rendezvény után a rendőrök garázdaság gyanúja miatt egy embert előállítottak.

- A nemzet ereje a bátor cselekvésben van, s az előttünk járók bátorságából merítve képesek leszünk megváltoztatni az országot – jelentette ki Lázár János Makón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 1848 márciusának örök tanulsága, hogy a kishitűség helyett mindig a bátrabb utat kell választanunk. „Régóta itt van az ideje, hogy újabb boldog békeidő jöjjön, s most ennek a lehetősége is megvan.”

- A közös áldozatvállalást, a nemzet iránt érzett felelősséget és az egyéni konfliktusokon való
felülemelkedést nevezte március 15. üzenetének Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a Bem-szobornál tartott magyar–lengyel megemlékezésen. A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány által szervezett ünnepségen koszorúkat helyeztek el mások mellett az Országos és a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselői is.

- Tisztelet jár 1848-49 hőseinek, akik ha kellett, elég bátrak voltak a hazáért harcolni, de ha arra volt szükség, elég bátrak voltak ahhoz is, hogy a haza érdekében megegyezzenek az egykori ellenséggel – mondta Hende Csaba Szombathelyen. A honvédelmi miniszter szerint ha úgy adódik, ma is vállalni kell a konfliktusokat, ám csak akkor, ha azok a „dolgok előremenetelét szolgálják”.

- A sajtórabság napjának nevezte Gyurcsány Ferenc az idei március 15-ét a Pilvax kávéháznál. A bukott miniszterelnök szerint útjára indult a „hazugság új köztelevíziója vagy párttelevíziója” – utalt ezzel a megújult MTVA tegnap reggeli indulására.

- A közszolgálati televízió műsorstruktúrájának átalakítása ellen tiltakozott Kunhalmi Ágnes szombaton az MTVA Kunigunda úti székháza előtt. Az MSZP budapesti elnöke szerint „Magyarország nem hazugságot és hírhamisítást vár el a közmédiától”.

 - Vizsgálatot kezdeményez Vác fideszes polgármestere ellen a PM és a DK. Sajtóhírek szerint ugyanis Fördős Attila bekérette magához a helyi Madách-gimnázium vezetőit, és számon kérte tőlük a központi ünnepségtől való elzárkózást.

- El kell söpörni vagy le kell győzni a Nemzeti Együttműködés rendszerét Szigetvári Viktor szerint. Az Együtt elnöke Debrecenben kijelentette, a forradalommal mint kifejezéssel vigyázni kell, mert vért és emberhalált senki nem akarhat.

- Böröcz Lászlót választotta új elnökévé a Fidelitas szombati tisztújító kongresszusán. Az eseményen Szijjártó Péter külügyminiszter hangsúlyozta, a kormány a jövőben is támaszkodni kíván a Fidelitasra, amely ifjúsági szervezetként és politikai képzőműhelyként biztosítja a jövő politikus-utánpótlását.