Nem vitatják a legsúlyosabb büntetéseket

Darák Péter: A jog többrétegűvé vált (Fotó: Csudai Sándor)

A Kúria 2016-os feladatairól adott tájékoztatást tegnap a legfőbb bírói fórum ülésén Darák Péter, a Kúria elnöke. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a jog többrétegűvé vált, nemcsak a hazai jogrendszert kell már csak figyelembe venni, hanem tekintettel kell lenni Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai uniós tagságára is. Ezért is foglalkoznak 2016-ban a joggyakorlat-elemző csoportok többek között a nemzetközi vonatkozású büntetőügyek vagy a közbeszerzések vizsgálatával. Ugyanakkor nem lehet megkerülni a mindennapi életet befolyásoló témákat Darák szerint, így például a társasházi jog problémáival vagy a vezető tisztségviselők felelősségének kérdésével. Jelezte egyúttal, hogy az utóbbi témákat is joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálják majd. Kiemelte azt a csoportot, amelynek feladata az ítélkezéshez szükséges bizonyítékok értékelésének elemzése. Az elnök szorgalmazta a közvetlenebb kapcsolat kiépítését az alsóbb fokú bíróságokkal, ezért a Kúria szakmai kollégiumai közös üléseket tartanak majd az ítélőtáblák hasonló testületeivel, és a polgári ügyszakban ítélkező bírók számára is létrehoznak egy fórumot.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a közelmúlt fontos ügyei kapcsán hangsúlyozta a nyilvánosság fontosságát, mint az igazságszolgáltatás feletti társadalmi kontroll és a bíróságokba vetett hit megőrzéséhez szükséges eszközt. Az elnökhelyettes kitért a romagyilkosságokban hozott harmadfokú ítéletre, amelynek kapcsán hangsúlyozta, három bírói fórum is azonosan foglalt állást a bűnösség megítélésében és három terhelttel szemben mondta ki a legsúlyosabb, tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. Kónya emlékeztetett arra, hogy ez a jogintézmény tavaly szakmai viták kereszttüzébe került, volt aki ennek a büntetésnek a létjogosultságát is megkérdőjelezte. A Kúria azonban világosan állást fogalt a kérdésben, ez után az eset után pedig senki nem kérdőjelezte meg a legsúlyosabb büntetési tétel kiszabásnak szükségességét.

Kónya megemlítette azokat az ügyeket, amelyekben Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal élt olyan eljárásokban, ahol szerinte a másodfokú bíróságok törvénytelenül helyezték hatályon kívül az első fokú döntéseket. Polt eddig öt esetben élt ezzel a lehetőséggel, a Kúria az elbírált négy ügyből háromban a legfőbb ügyésznek adott igazat. A tegnapi ülésen tíz joggyakorlat elemző csoport vezetője is elmondta, hogy 2016-ban milyen témákban, milyen kritériumok alapján vizsgálják majd a felvetődő kérdéseket.

Javítanák a Ptk.-t

Az új Ptk. esetleges módosításával kapcsolatos szakmai vitát szorgalmazott a hatálybalépés óta eltelt kevesebb mint két év során felmerült problémák miatt Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülésén. Jelezte, az új Ptk. hatálybalépése óta számos, a kódex módosítására irányuló javaslat érkezett, elsősorban a zálogjog, az új hitelbiztosítási nyilvántartás kapcsán. A Ptk. esetleges módosítását a múlt héten Vékás Lajos professzor bírálta. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara erre közleményében reagált, hangsúlyozva, a professzor szerepe tagadhatatlan a Ptk. megalkotásában, a törvény hibáinak javítása nem csak jogunk, hanem kötelességünk is.