Belföld
„Nem tudunk több migránst beengedni”
Kormányinfó. Lázár újabb próbát tesz az Európai Bizottságnál Altus-ügyben

Ismét az illegális bevándorlókkal kapcsolatos problémák megoldása volt a szerdai kormányülés egyik legfontosabb témája. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban a tegnapi Kormányinfón megerősítette, a magyar és a szerb miniszterelnök július 1-jén találkozik és tárgyal, elsősorban a két ország határán megépítendő biztonsági kerítésről. Lázár közölte, a négy méter magas, 175 kilométeren végignyúló ideiglenes határzár vonala tíz méter mélyen nyúlik be a magyar területre, ezért az állam fizetni fog az érintett magántulajdonosoknak.
A miniszter leszögezte, Magyarország maradéktalanul betartja az összes nemzetközi kötelezettségét, a dublini egyezményt is, de jelenleg nem tudunk több illegális bevándorlót fogadni, így azt az eddig jelzett tizenhatezer személyt sem, akiket egyes uniós országok hazánkba küldenének vissza. Lázár elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdag Ausztria vagy Németország hozzánk toloncolja vissza a náluk lévő bevándorlókat. A magyar kormány azt is vitatja, hogy Magyarországra kellene küldeni ezeket a migránsokat, hiszen ők Görögországban léptek az Európai Unió területére – hangsúlyozta, hozzátéve, a görögök vagy az olaszok nem regisztrálják őket, csak mi.
Lázár elmondta: rajtunk kívül nincs olyan ország, ahová délről jönnek a bevándorlók, és ahová közben nyugatról toloncolják őket vissza. A tárcavezető egyértelműsítette, hogy külön kell választani a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Hazánk tudja, mi a kettő közötti különbség, hiszen a délszláv háború idején több ezer magyar és szerb menekült hozzánk a harcok elől, Magyarország pedig példát mutatott humanitásból. Az illegális határátlépés ugyanakkor bűncselekmény – szögezte le.
A kabinet értékelte az elfogadott 2016-os büdzsét, amelyet a miniszter az adócsökkentés költségvetésének nevezett. Kifejtette, a büdzsé mostani elfogadása kiszámítható, tervezhető pénzügyi helyzetet teremt. Összesen 230 milliárd forinttal több marad a magyar gazdaságban, a kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A hiány a 2010-es tíz százalékról két százalékra csökken, ami azt üzeni az európai pénzügyi világnak, hogy Magyarország végrehajtotta a házi feladatot – fogalmazott.
A kormány tervei szerint jövőre 73 százalék alá csökkenhet a GDP-arányos államadósság, amit 2018-ra hatvan százalék alá akarnak leszorítani. Lázár beszélt a személyi jövedelemadó egyszázalékos csökkentéséről, a sertéshús áfájának csökkentéséről és a családi adókedvezmény növeléséről is. Elmondta, a nyugdíjakat 1,6 százalékkal emelik, de nő a minimálbér is, várhatóan 5,5 százalékkal. Kitért arra is, hogy 2016-ban az áram- és a gázszolgáltatás területén a magyar állam tulajdonában lévő vállalat lesz a piac legnagyobb szereplője, és ez várhatóan újabb rezsicsökkentést tesz lehetővé 2017–18-ban.
Bejelentette, ismét az Európai Bizottsághoz fordul az Altus Zrt. uniós megbízása ügyében. Levelében arról tájékoztatta a testületet, hogy a kormány információi szerint több olyan személy és szervezet is van az Altus konzorciális partnerei között, akik vagy amelyek esetében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) többször vizsgálódott, és tudomásuk szerint el is marasztalta őket. Bár ezekről a múlt héten Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknél is érdeklődött, a korábbi kormányfő válaszra sem méltatta.
Lázár arról is beszámolt, hogy a kormány egységesíteni kívánja a dohánytermének csomagolását. Az azonos csomagoláson nem lehetnének reklámok, csak a dohányzás káros hatásait tartalmazó figyelmeztetések. Kitért az újra fellángoló trafikügyre, amelynek kapcsán elmondta: a Philip Morris hadjáratot indított hazánk ellen, és feljelentette Magyarországot Brüsszelben. Ezzel együtt csak blöff, hogy a cég hivatalos ajánlatot tett volna a koncesszióra. Amit ugyanis beadtak, az nem tekinthető érdemi ajánlatnak. Az új budapesti kórház megépítését a dohánycégek által fizetendő különadó fedezné.
Röviden
Átrendezik a földalapú támogatásokat
- Várhelyi Olivér váltja szeptembertől Magyarország brüsszeli állandó képviseletének élén Györkös Pétert, aki berlini nagykövet lesz. Czukor József eddigi berlini nagykövet a Miniszterelnökség munkatársaként Orbán Viktor miniszterelnöknek ad majd tanácsot. Az új brüsszeli belső piaci nagykövet Stelbaczky Tibor uniós szakdiplomata lehet – ismertette a miniszter.
- A kormány áttekintette, hogy az előző uniós ciklusban a magyar mezőgazdasági szereplők közül ki milyen agrártámogatásokat vett fel. Kiderült, hogy az összes támogatás hetvenöt százalékát a támogatottak öt százaléka kapta. Lázár János közölte, ez az adat megerősítette a kormányt szándékában, hogy átrendezze a földalapú támogatások rendszerét, így meghatározott területnagyság fölött nem jár majd földalapú támogatás a földhasználónak. Bejelentette, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta azt a magyar kormány által javasolt rendezőelvet, amely szerint a vidékfejlesztési operatív programban a támogatások nyolcvan százalékát kisgazdaságok kapják.
- A kormány megtárgyalta a hazai elektromobilitásról szóló Jedlik Ányos-tervet. Ennek keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium programot indít, amelynek célja, hogy a hibrid és elektromos meghajtású gépjárművek száma 2020-ra elérje az ötvenezret. Eddig az időpontig háromezer töltőállomást kell kiépíteni. Az ilyen gépjárművel adóterheit is csökkenthetik.
- Az állami rezsicsökkentés kapcsán indult lakossági konzultációban 115 ezer kérdőívet küldtek vissza június elejéig, amelyekben összesen 415 ezer javaslat érkezett. Ezekben egyebek mellett a névváltoztatás, az okmánycsere, erkölcsi bizonyítvány, ellopott igazolvány pótlása és a cégiratokkal kapcsolatos eljárások költségeinek csökkentésére tettek javaslatot.
- Lázár János tizenkilenc megyei fejlesztési biztost kért fel a miniszterelnök megbízásából. Az egyéni körzetekben megválasztott országgyűlési képviselőknek az lesz a dolguk, hogy a 2014 és 2020 közötti források kifizetését, a pályázatok kiírását, a helyi szinten felhasználható megyei jogú támogatásokat megpróbálják koordinálni és segíteni. A biztosok nem kapnak külön pénzt a feladat ellátásáért.