Nem titkolózhatnak a dolgozók

Így várhatóan áprilisban életbe lép például az a passzus, amely szerint a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályokból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztását pedig szankcionálja: a munkáltató tájékoztatásának elmulasztása fegyelmi vétségnek számít a jövőben. Ismét jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját. További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthet a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat.

A jogszabályt első alkalommal március 3-án fogadta el az Országgyűlés, ám azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak, hiányolva az érintettekkel való egyeztetést. A visszaküldött jogszabályon a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére némileg változtattak, mégsem szigorítanák a magyar kormánytisztviselői kar egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdek-képviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését végül 109 igen szavazattal, 39 nem ellenében, húsz tartózkodás mellett fogadták el.