Nem tárgyaltak a felvetésről

Egyik forrásunk úgy nyilatkozott, hogy az ötleten el lehet gondolkodni, bár nem jelentene forradalmi újítást. Mások arra emlékeztettek, hogy 2010-ben már felmerült egy olyan javaslat, hogy az érintettek hazavihessék a rájuk vonatkozó eredeti iratokat. Ezt a tervet azonban kemény vita után elvetették, mert ezzel lehetetlenné válna a múlt feltárása, egyszerűen széthordanák a történelmi dokumentumokat. Az új javaslat bevezetése is rejtene ugyanakkor veszélyeket, hiszen az iratokból nem derül ki, hogy az adott ügynök például önszántából vagy kényszerből jelentett, vagy éppen mi volt a motivációja – mutattak rá kormánypárti politikusok.

A Hvg.hu más szempontokat is felvetett. Így például azt, hogy az ügynökök többnyire nemcsak egy személyről, hanem egy körről jelentettek, így nemcsak a saját, hanem más megfigyeltek érzékeny adatait is megismerhetné az adott sértett. Megemlítették azt is, hogy több ügynök dolgozott ugyanazzal a fedőnévvel.

Egyesek ugyanakkor egyértelműen a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkájában látják a megoldást, amelynek éppen az a feladata, hogy feltérképezze az állambiztonsági rendszert annak hátterével, működtetőivel együtt. Ha minden irat végre egy helyre kerülne, történészi igényű feltárás után eldönthető lenne, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni, és mit nem.