„Nem politikai kérdés a BKV ügye”

Nem határoztak még a dugódíj mértékéről – mondta Tarlós István (Fotó: Varga Imre)

Hódmezővásárhelynek túl nagy, Budapestnek túl kicsi Lázár János – értékelte tegnap Tarlós István főpolgármester a kéthetente rendezett Budapestinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter azon kijelentését, miszerint a kormány átvenné a Budapesti Közlekedési Vállalatot (BKV). Úgy fogalmazott, „aki nem tud arabul, ne próbáljon meg arabul beszélni” – utalva ezzel arra, hogy a kancelláriaminiszter nem tudja, mit vállal, ha valóban működtetni akarja a vállalatot, a munkába ugyanis beletartozik egyebek mellett a teljes járműállomány cseréje, a folyamatos amortizációs problémák kezelése, sőt, a 3-as metró felújítása is.

A főpolgármester jelezte, nem tagadja, hogy Lázár János látványától „megszállja némi hűvösség”, ám többször is hangsúlyozta, a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló vita nem politikai alapon zajlik, nem a „kormányszimpátiától függ”, hanem „kőkemény praktikus kérdés”.

A tárcavezető felajánlásától függetlenül Tarlós szerint csekély az esélye annak, hogy a közlekedési vállalat a kormányhoz kerüljön, ám – jegyezte meg – érdeklődéssel várja a fejleményeket. Ha viszont a Fővárosi Közgyűlés megszavazza, és a miniszterelnök, valamint a nemzetgazdasági miniszter is egyetért Lázár János „korszakalkotó ígéretével, az egyetlen, gyakorlatilag megoldhatatlanná deformált problémájától szabadul meg” a főváros. A főpolgármester egyébként támogatná, hogy a miniszter megmutassa, mit tud, ám ügyelni fog arra, hogy ugyanannyi forrásból tehesse ezt meg, mint amennyi a mostani városvezetésnek a rendelkezésére áll.

Tarlós István kitért a 2024-es olimpia budapesti rendezéséről szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezésre is, amelyet a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a testület nem hagyott jóvá. Úgy fogalmazott, a pártok által szorgalmazott referendum a „politikai szekértáborok veszekedésének tárgyává teheti az olimpiát”, s abból pártpolitikai ügyet csinálhat, ami nem tenne jót az ügynek.

Ennek ellenére – folytatta – bármelyik politikus előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elindítsa a folyamatot: Karácsony Gergely, Zugló polgármestere és Gy. Németh Erzsébet DK-s fővárosi képviselő „jó zöldek módjára odaláncolhatják magukat egy platánfához, és elkezdhetnek aláírásokat gyűjteni”. Hozzáfűzte, amennyiben pedig a kormány vagy a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezné a népszavazást, „nem fogunk keresztbe feküdni”.

Röviden
Megújulnak a Duna-partok, nincs még döntés a Bálna eladásáról

- Elbírálták a Duna-partok rendezéséről szóló tervpályázatokat, amely három szakaszból áll: a Fővám tér és Kossuth tér közötti rész, a pesti Duna-part Dagály Strandfürdőig tartó területe, illetve a budai, I. és II. kerületi partszakasz újul majd meg. A beruházás célja a rakpartok és a hozzájuk csatlakozó terek gyalogos- és kerékpáros-orientációjú rekonstrukciója, valamint a Dunára telepített „közcélú úszóműrendszerek” kialakítása. Utóbbiakat művészeti események és kávézók befogadására alkalmas helyekként képzelik el. A 2017-ben induló beruházásra jelenleg öt-hat milliárd forint áll rendelkezésre, ám az úszóművek kialakítása pluszköltségeket eredményezhet.

- „Előbb bírnak rá egy döglött lovat a szuszogásra, mint, hogy kezdeményezzem a dugódíj bevezetését akadályozó törvény annulálását” – közölte Tarlós, cáfolva, hogy bármilyen döntés született arról, a sarc mértéke tízezer forint körül lesz.

- Nem tudja a főpolgármester, hogy eladják-e a Bálna épületét a Magyar Nemzeti Banknak. Közölte, vannak problémák a hely kihasználtságát illetően, ám kizárt, hogy az épületet versenyeztetés nélkül adják át.

- Még nem dőlt el, hogy a budai fonódó villamoshálózat év végére már elkészülő szakaszát használhatják-e az utasok, mielőtt a teljes beruházást a Széll Kálmán tér felújításának lezárultával átadnák 2016 májusában.