Belföld
Nem ment át az egyházügyi törvény
Kósa Lajos: Az ellenzék teljes mértékben szavahihetetlen és következetlen
Ahogy arra számítani lehetett, nem szavazta meg tegnap az Országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását. Ehhez ugyanis, mivel sarkalatos törvényről van szó, a Fidesz–KDNP-nek pedig már nincs kétharmada a Házban, a kormánypártoknak szüksége van pluszszavazatokra. Márpedig az ellenzék részéről már korábban jelezték, nem támogatják a javaslatot.
A jogszabály többéves „kálváriája” így tovább tart.
A történet még 2011-ben kezdődött, amikor a KDNP által előkészített, a kormány részéről jóváhagyott új törvényt a Fidesz-frakció javaslatára, a szavazás napján jelentősen átírták.
A változtatás lényege: bíróság helyett a parlament vált jogosulttá az egyházak elismerésére. Leginkább aztán ezen kitétel miatt dobta vissza a jogszabályt többször is az Alkotmánybíróság (AB), majd az egyházi státusból kiesett felekezetek feljelentése nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta hazánkat.
Ezt követően az Igazságügyi Minisztérium újabb javaslatot készített elő, melyről többször is egyeztettek a frakciók. Néhány hete még úgy volt, akár valamennyi parlamenti párt elfogadhatja az indítványt, ám ez a támogatás hamar „elpárolgott”. Ami a változtatás tervének lényegét illeti: a 2010 előtti szabályozáshoz hasonlóan ismét a bíróság jegyezné be az egyházakat, ám újdonság, hogy ettől elválasztva kezelnék a finanszírozás, a közpénzek felhasználásának kérdését, ami a társadalmi elfogadottság olyan kritériumaihoz kötődne, mint a népszámlálási adatok vagy az egyszázalékos adófelajánlások. A tegnapi parlamenti szavazáson aztán a kétharmados többséget igénylő rendelkezések csupán százharmincegy igen, harminckilenc nem és huszonkilenc tartózkodó szavazatot kaptak. Egyelőre nem tudni, mi következik, ám az biztos, addig is hatályban marad a jelenlegi szabályozás.
Ezt erősítette meg Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is, aki a szavazásokat követően, reagálva a kétharmados törvények elutasítására, kijelentette: az ellenzék teljesen szavahihetetlen, következetlen és összevissza beszél. Az egyházi törvénnyel kapcsolatban kifejtette, a Ház nem tudott eleget tenni az AB döntéseinek, ezért az ellenzéki pártokat terheli a teljes felelősség. A kistelepülések polgármestereinek illetményemelése ügyében azt mondta, korábban az ellenzék sorozatosan panaszkodott az alacsony fizetésekre, s most mégsem támogatta a javaslatot.
Röviden. Kibővített elektronikus ügyintézés, vagyonkezelő nemzetiségek
- A parlament a belügyminiszter javaslatára számos új területre kiterjesztette az elektronikus állami ügyintézést.
A változtatások egy része a tavasszal elfogadott e-kártyához kapcsolódik, továbbá az elektronikus ügyintézés szabályait valamennyi eljárástípushoz, sőt a közszolgáltatók számára is elérhetővé teszi. A képviselők egyebek mellett kiszélesítették az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek felügyeleti szervének, az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek a hatáskörét és szankcionálási lehetőségeit.
- Nem fogadta el a Ház az önkormányzati törvény azon módosítását, amely a közös önkormányzati hivatal kijelölésének jogorvoslati lehetőségeit tartalmazta. A kétharmados többséget igénylő passzusok 131 igen és 68 nem szavazatot kaptak, így a zárószavazáson egyhangúlag a módosítás ellen voksoltak a képviselők.
- Nem kapta meg a szükséges támogatást az az előterjesztés sem, amely lehetővé tette volna, hogy az ezerötszáz lakosnál kisebb települések legfeljebb harminc százalékkal megemeljék polgármesterük illetményét, vagy tiszteletdíját. A minősített többséget igénylő rendelkezésekre 131 igen, 37 nem és 31 tartózkodó szavazat érkezett, így a javaslat többi részére már senki nem voksolt igennel.
- Megszavazták a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának frissítését, javítását lehetővé tevő javaslatot.
- A parlament döntött arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatokat, azok társulásait és intézményeit is a nemzeti vagyon lehetséges vagyonkezelői közé emeli. A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását a magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az eddigi törvényi előírások hátrányosan érintették ezeket a közfeladatot ellátó szervezeteket.
- Elfogadták az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosítását. A jogszabály szerint egyes közjogi jogi személyek, például kamarák, sportegyesületek határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. A módosítást korábban azzal indokolták, hogy a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el. A megszavazott változtatás szerint ezentúl a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja.
- A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg a Ház az elektromos cigarettákra, melyeket csak a nemzeti dohányboltokban lehet majd megvásárolni. Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási törvények módosításával megteremtették a vény és a beutaló elektronikus úton történő kiállítását, és rendeztek egyes kérdéseket az egészségügyi ágazat béremelésével kapcsolatban.
(BR)