Belföld
Nem jelöltek ki új büntetőtanácsot
Döntött a győri ítélőtábla: folytatódik a pécsi egyetemi vesztegetési ügy
Alig több mint egy hónapja a vádirat hiányosságaira hivatkozva a Győri Törvényszék felmentette a Pécsi Tudományegyetem (PTE) volt gazdasági igazgatóját és huszonhat társát a bűnszövetségben elkövetett vesztegetés vádja alól. A vádlottakat, a pécsi egyetem egykori és részben mai dolgozóit azzal vádolták, hogy 2010 előtt bűnszervezetet alkotva csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket, s ezzel több mint százmillió forint kárt okoztak az intézménynek. Miután a Baranya megyei illetékes bíróság elfogultságot jelentett, a büntetőeljárás lefolytatására 2012 nyarán a Győri Törvényszéket jelölték ki, ahol összesen hetvennyolc (!) tárgyalási napot követően, szinte napra négy évvel a bírósági szakasz megkezdése után született meg a maga nemében páratlan ritkaságnak számító ítélet, a vádlottak felmentése a vádirat hiányosságaira történő hivatkozással.
Az eljárás megszüntetése nem felmentő rendelkezés – mondta akkor a törvényszék szóvivője –, mert a bíróság nem az ügy érdemében, a vádlottak büntetőjogi felelősségének kérdésében döntött. Ezért – hangsúlyozta Máté Kinga – ha az ügyészség a bűncselekmény elévülési idején belül a vádiratot a felhívásban szereplő módosításokkal benyújtja, az az ügy folytatását eredményezheti – közölte akkor az elsőfokú ítéletet magyarázva a szóvivő.
Az ügyészség fellebbezett, s mint azt Ferenczy Tamástól, a Győri Ítélőtábla szóvivőjétől megtudtuk, a táblabíróság július 14-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú végzést, s az eljárás folytatásáról döntött a Győri Törvényszéken. Ugyanakkor az ítélőtábla nem adott helyt a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbezési indítványában annak a kérelemnek, hogy új eljáró tanácsot jelöljenek ki a büntetőeljárás lefolytatására. A táblabíróság úgy foglalt állást, hogy a vád törvényes volt, az abban foglaltakat elbírálhatta volna a törvényszék – mondta Ferenczy, s miután a másodfok nem észlelt olyan eljárásjogi problémát, amely indokolttá tette volna új bírói tanács kijelölését, így a büntetőügy bizonyítási eljárását továbbra is a korábban kijelölt tanács folytatja le.
Az elsőfokú bíróság már a bizonyítási eljárás során is átiratban jelezte a vádat képviselő Baranya Megyei Főügyészségnek a „vád hiányosságait”, amire az volt a válasz, hogy a vád törvényes, az, amit hiányoltak benne, elbírálható a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, ám a bíróság „ezzel mintha nem is foglalkozott volna” – mondta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a Győri Fellebbviteli Főügyészség helyettes főügyésze, hozzátéve, emiatt kérték a jogorvoslatban az új tanács kijelölését. A büntetőeljárási törvény csak akkor ad lehetőséget új tanács kijelölésére, ha a vádban megfogalmazottakat bírálta volna el érdemben az elsőfokú bíróság, ez azonban még nem történt meg – mondta lapunk kérdésére Ferenczy Tamás, az ítélőtábla szóvivője.
Az eljárás megszüntetése nem felmentő rendelkezés – mondta akkor a törvényszék szóvivője –, mert a bíróság nem az ügy érdemében, a vádlottak büntetőjogi felelősségének kérdésében döntött. Ezért – hangsúlyozta Máté Kinga – ha az ügyészség a bűncselekmény elévülési idején belül a vádiratot a felhívásban szereplő módosításokkal benyújtja, az az ügy folytatását eredményezheti – közölte akkor az elsőfokú ítéletet magyarázva a szóvivő.
Az ügyészség fellebbezett, s mint azt Ferenczy Tamástól, a Győri Ítélőtábla szóvivőjétől megtudtuk, a táblabíróság július 14-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú végzést, s az eljárás folytatásáról döntött a Győri Törvényszéken. Ugyanakkor az ítélőtábla nem adott helyt a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbezési indítványában annak a kérelemnek, hogy új eljáró tanácsot jelöljenek ki a büntetőeljárás lefolytatására. A táblabíróság úgy foglalt állást, hogy a vád törvényes volt, az abban foglaltakat elbírálhatta volna a törvényszék – mondta Ferenczy, s miután a másodfok nem észlelt olyan eljárásjogi problémát, amely indokolttá tette volna új bírói tanács kijelölését, így a büntetőügy bizonyítási eljárását továbbra is a korábban kijelölt tanács folytatja le.
Az elsőfokú bíróság már a bizonyítási eljárás során is átiratban jelezte a vádat képviselő Baranya Megyei Főügyészségnek a „vád hiányosságait”, amire az volt a válasz, hogy a vád törvényes, az, amit hiányoltak benne, elbírálható a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, ám a bíróság „ezzel mintha nem is foglalkozott volna” – mondta lapunk megkeresésére Horváth Péter, a Győri Fellebbviteli Főügyészség helyettes főügyésze, hozzátéve, emiatt kérték a jogorvoslatban az új tanács kijelölését. A büntetőeljárási törvény csak akkor ad lehetőséget új tanács kijelölésére, ha a vádban megfogalmazottakat bírálta volna el érdemben az elsőfokú bíróság, ez azonban még nem történt meg – mondta lapunk kérdésére Ferenczy Tamás, az ítélőtábla szóvivője.