Belföld
Nem csak hazánkban, világszerte is gond az orvoselvándorlás
Tudásbázis készül az egészségügyi migrációról
Mindenütt probléma a képzett munkaerő hiánya (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)
Négyévente újítják meg az úgynevezett WHO Együttműködési Központ kinevezést, amellyel Magyarországon kívül Európában egy ankarai és egy amszterdami szakmai műhely rendelkezik. Megírtuk, egy minapi konferencián kiderült, az egészségügyi humánerőforrással, így többek között az orvosok és ápolók migrációjával összefüggő kérdésekben, továbbá a fejlesztésekben a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) képviselheti a WHO szakmai programját regionális szinten.
A tanácskozáson mások mellett felszólalt Szócska Miklós volt egészségügyért felelős államtitkár, az EMK igazgatója is, aki korábban az SE honlapján azt nyilatkozta, az egészségügyi dolgozók migrációjával kapcsolatos folyamatokat csak európai és globális szinten lehet vizsgálni. Kifejtette, az afrikai országok jól képzett munkaerőit elszívják a volt gyarmattartó országok, Ázsián belül a gazdag olajállamok felé irányul a mozgás, míg Nagy-Britannia és más nyugat-európai országok a kelet-közép-európai régióból vonzzák el a munkaerőt. Magyarországra – folytatta – a határon túli területekről jönnek orvosok.
Az EMK-nak ítélt kinevezéssel az intézet hivatalos regionális tudásbázis lesz az egészségügyi emberi erőforrás területén a volt államtitkár szerint, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyetlen honlapon minden migrációval összefüggő kutatásból nyert információt közzétesznek, de ezzel kapcsolatos információkért is a központhoz lehet fordulni. Akár olyan kérdésekben is – jelezte –, hogy milyen jó nemzetközi gyakorlatok vannak például az egészségügyi dolgozók elvándorlásának megállításában.
Szél Ágoston, az SE rektora szerint a központ számos nemzetközi kutatásban vett már részt, amelyek világszerte ismertséget adtak az intézetnek. Hozzáfűzte, nehéz küzdeni az egészségügyi dolgozók elvándorlása ellen, de az EMK adatai, információi segíthetnek a munkában. Szócska Miklós kifejtette, feladatuk egyebek mellett az is, hogy megmutassák a döntéshozóknak, hol vannak problémák, milyen mértékűek ezek és milyen „jó gyakorlatok” vannak a megoldásra hazai, regionális és globális szinten.