„Nem biztonságos az otthon szülés”

Nem kell rögtön kútba ugranunk, ha mások ezt teszik, vallja a szülész-nőgyógyász, inkább a szülőszobákat kell átalakítani (képünk illusztráció) (Fotó: Varga Imre)

Naponta találkozunk a szülészeti gyakorlatban a vajúdás alatt kóros jelekkel, amelyek az anya, a magzat vagy mindkettejük számára akár életveszélyt is jelenthetnek. Ha a műtő azonnal rendelkezésre áll, biztonsággal folytatható a szoros megfigyelés, mert a beavatkozás szükség esetén azonnal elvégezhető – fogalmazta meg lapunknak Felek Csanád. A szülész-nőgyógyász szakorvos arra az ombudsmani jelentésre reagált, amelyben az alapjogi biztos egy civil szervezet beadványa alapján folytatott vizsgálatot, és megállapította: az államnak meg kell teremtenie a szabad választás lehetőségét a kórházi és az otthon szülés között, az ugyanis nem adott teljes mértékben a jelenlegi szabályozás szerint.

Székely László megfogalmazta, az állam elvi szinten biztosította az alternatívákat azzal, hogy megteremtette az otthon szülés jogi kereteit, és megszüntette azokat a rendelkezéseket, amelyek az intézményen kívüli szülésben való közreműködést szabálysértésként szankcionálták. Ennek ellenére – fogalmazott – a létrejött elvi lehetőség mégsem valódi alternatíva, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja az otthon szülést.

Felek Csanád kifejtette, az elmúlt hatvanöt évben a szülészet az otthoni természetes szüléstől eljutott oda, hogy mindenki kórházban, jól felszerelt környezetben hozhatja világra a gyermekét, „a magyar várandósgondozás pedig világelső”. Megfogalmazta azonban, bár az otthon szülés jogi feltételeit megteremtette az állam, a fentiekből látható, hogy valóban biztonságos környezetet csak úgy lehetne kialakítani adott esetben egy „huszadik emeleti, lakótelepi lakásban”, ha a nappaliban komplett műtőt rendeznének be, és a vajúdás kezdetétől a gyermekágy hatodik órájáig folyamatosan adottak lennének a személyi és tárgyi feltételek. „Ebben a szakaszban bármikor, egyik pillanatról a másikra életveszélyes anyai-magzati szövődmények alakulhatnak ki. A vajúdás, szülés alatti jó magzati életviszonyokban időnként pár perc után újraélesztést, intenzív újszülöttellátást igénylő, az életet közvetlenül veszélyeztető folyamatok indulhatnak be” – fejtette ki a szakorvos, aki szerint ezeket védi ki az áldott állapot úgynevezett rizikóbesorolása (alacsony vagy magas), ami szülész szakorvosi feladat. Felek Csanád szerint a jogvédők egyik érve az otthon szülés mellett, hogy a nyugat-európai országokban is engedélyezett, ám úgy vélekedett, „nem kell rögtön kútba ugranunk, ha mások is ezt teszik”. Kijelentette, nem ért egyet azzal sem, hogy az otthon szülést már szülésznő is levezetheti, s nem döntő érv az sem, hogy „a mentő azonnal rendelkezésre áll”, hiszen kétséges, hány perc telik el az életveszélyes állapot felismerésétől a tényleges kiérkezésig és ellátásig.

Kiemelte, az egyetlen járható útnak azt tartja, amit a „gazdagabb, jó kapcsolatokkal rendelkező intézetek már korábban kialakítottak”, vagyis átalakították a szülőszobákat olyan helyiségekké, amelyek „az otthon illúzióját keltik”. Rámutatott, ilyen esetekben a szülésznő is felügyelheti a vajúdást, születést, jelen lehet az egész család, a dúla is (a dúla görög eredetű szó, segítő asszonytársat jelent, olyan, saját szülési tapasztalattal bíró nőt, aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának a várandósság idején, a szülés alatt és utána is – a szerk.), ám a közvetlen közelében rendelkezésre áll a teljes „szülészeti team” is, amely baj esetén néhány percen belül a legmagasabb színvonalon látja el az anyát és a magzatát. Hozzáfűzte, az otthon szülés a magzat és az anya életét közvetlenül veszélyezteti, ezért nem jó megoldás.