Belföld
„Nem az ENSZ dönti el, hogy kivel éljünk együtt”
Az ellenzéki pártvezetők csak szavazatszerzési érdekből finomítottak azon a korábbi álláspontjukon, hogy nincs szükség kerítésre – hangsúlyozta Vargha Tamás
– A közelmúltban miniszterhelyettesi szinten egyeztettek a V4-ek a védelmi együttműködésről. Melyek voltak a tárgyalás legfontosabb eredményei?
– A V4-es együttműködés az Európai Unión és a NATO-n belül is egy jelentős összefogás, amelyre partnereink is odafigyelnek. Szükség van rá, hiszen az elmúlt években megváltozott biztonsági környezet és az ebből következő új kihívások miatt fokozottabban kell egymásra figyelnünk. A szolidaritás jelentős erő a szövetségben, elég csak felidézni 2015-öt, amikor az illegális bevándorlási hullám elérte Magyarországot, és több százezer bevándorló haladt át az országon. Csehország, Szlovákia és Lengyelország elsőként nyújtott segítséget Magyarországnak. A mostani egyeztetésen áttekintettük a márciusi V4-védelmi miniszteri és a júliusi NATO-csúcstalálkozóra való felkészülés főbb feladatait, ezen kívül fontos téma volt az unión belüli együttműködés, az EU védelmi képességei ugyanis eltérnek a NATO-étól. Egyetértettünk abban is, hogy nagyon fontos a déli kihívás. Nem véletlen fogunk részt venni a NATO nápolyi parancsnokságán alakuló elemző-értékelő csapatban, amely az Afrikából kiinduló migrációt elemzi majd. Emlékezetes, hogy a V4-ek harmincötmillió euróval már támogatták a líbiai határok védelmét. Ezen felül szorgalmaztuk azt is, hogy a NATO vállaljon formális szerepet az Iszlám Állam elleni küzdelemben Irakban.
– A kormány harcba szállt az ENSZ migrációs tervezete ellen. Valóban ennyire veszélyes a dokumentum, egyáltalán, róhat ránk bármilyen kötelezettséget?
– A tervezetnek már az alaptétele hamis. Utóbbi úgy szól, hogy a migrációt támogatni kell, mivel az gazdasági hasznot hoz az országnak. Elég csak Németország példáját venni, amely ugyan a migrációval akarta orvosolni a munkaerőhiányt, de jól látható, hogy ez nem sikerült. Az országba érkező kétmillió bevándorló nemhogy németté nem vált, munkát sem vállalt. Ezért sem fogadjuk el a tervezetet. A magyar kormány által javasolt tizenkét pontban szerepel, hogy a dokumentum jogi kötelemmel nem bírhat, hiszen nem lehet szuverén országokra rákényszeríteni olyat, amit nem akarnak elfogadni. Nem az ENSZ fogja eldönteni, hogy mi Magyarországon kivel és hogyan éljünk együtt.
– Mindenesetre a kormány bevándorlással kapcsolatos politikája miatt Zeid Raad Al Husszein ENSZ-főbiztos az idegenellenesekhez és rasszistákhoz hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt.
– A főbiztos nagyon rossz úton jár, amikor ő maga megbélyegez, és előítélettel vádolja meg a kormányfőt, aki kiáll az ország és a magyar emberek mellett. Számunkra elfogadhatatlan ez a megnyilvánulás, így helyénvaló volt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondásra szólította fel a főbiztost. Persze nincsenek illúzióink, de egy felelős ENSZ-tisztségviselő nem nyilvánulhat meg ilyen módon.
– A napokban sok kritika érte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert is bécsi videója miatt, mondván, hogy az leegyszerűsítő, és csupán ijesztgetésre alkalmas. Hogy látja, reális képet mutatott az osztrák főváros helyzetéről?
– Sem a videó felvételei, sem az állítások nem voltak túlzók. Elég, ha csak az elkészülte után történt késelésekre gondolunk, amelyeket egy afgán férfi követett el. Lehet, hogy Bécs az egyik legélhetőbb városnak számít Európában, de itt nem erről van szó. Nem szeretném Budapestet, vagy akár mondhatnám a saját városomat, Székesfehérvárt is, olyan helynek látni, ahol az elsős gyerekek közt többségben vannak a muszlim bevándorló gyerekek. Bécsben már ez a valóság.
– Magyarország is aláírta az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét. Ez milyen intézkedéseket eredményezhet majd?
– Ez az egyezmény a belső és a nemzetközi együttműködést segíti elő. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország már 2015-ben felhívta a figyelmet a terrorizmus veszélyére. A bevándorlókkal együtt ugyanis a terroristák is megérkeztek Európába a 2015-ös bevándorlási hullámmal. A terrorizmus ellen minden eszközzel küzdeni kell, ebben mi élen is járunk, hiszen 2016-ban az ország-gyűlés módosította az alaptörvényt, és alkotmányos szintre emelte a terrorveszélyhelyzet fogalmát.
– Sokszor hivatkoznak a NATO-jelentésre, amely szerint hatvanmillió ember érkezhet 2020-ig Európába, a részletekről azonban nem sokat tudni.
– A jelentésben elsősorban a szubszaharai térséget elemezték, ahol óriási népességrobbanás várható, 2045-re kétszázharmincról hatszázhetven millióra növekszik a népesség. Eközben évente tizenhétmillió új munkahelyet kellene létre hozni, és a népességnövekedés arányában a mezőgazdaságnak is fejlődnie kellene annak érdekében, hogy az ott élőket megfelelően el tudják látni élelmiszerrel. Ez egy olyan kihívás, amellyel az EU-nak foglalkoznia kell.
– Bár egyelőre nincs rá hajlandóság, a kormány továbbra is azt követeli, hogy az EU fizesse ki Magyarország számára a határvédelmi költségek felét. Van erre még érdemi esély?
– Nem szabad feladni a reményt, hogy az unió belátja, jogos az álláspontunk. Magyarország egymilliárd eurót költött arra, hogy kiépítse a határvédelmet, amire a schengeni egyezmény kötelezi. Hazánk nemcsak Magyarország határait védte meg, hanem az EU határvédelmét is ellátta, ezért gondoljuk tisztességes eljárásnak, hogy a költségek felét térítsék meg. Érdekes, hogy amikor a kvótáról beszél az unió, akkor mindig azt hangsúlyozza, hogy szolidárisnak kell lennünk egymással. Mi ugyanezt mondjuk, amikor a határvédelem költségének felét kérjük, de úgy tűnik, ebben a kérdésben már nem a szolidaritás mentén gondolkodnak.
– Gyakran elhangzik az a kritika, hogy a kormány annak ellenére hosszabbítja meg a migrációs válsághelyzetet, hogy gyakorlatilag nincs illegális határátlépés, így az csak kampányfogás a részéről. Miért indokolt ennek a fenntartása?
– Az ellenzék akkor is ezt mondta, amikor a bevándorlók megérkeztek 2015-ben. Akkor azt állították, hogy a bevándorlás csak egy álprobléma. Ne felejtsük el, Karácsony Gergelytől, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjétől kezdve Kunhalmi Ágnes szocialista képviselőig a baloldali pártok képviselői azt mondták, hogy nincs szükség a kerítésre. Mostanra finomítottak ugyan az álláspontjukon, ez azonban nem elvi, hanem szavazatszerző álláspont. Ne legyen kétségünk, mindannyiuk mögött valamilyen módon Soros György áll, így biztosak lehetünk benne, hogy azt a programot fogják végrehajtani, amelyet az amerikai milliárdos, a nyílt társadalom megálmodója elképzelt. A valóság az, hogy a bevándorlók ugyan folyamatosan érkeznek különböző irányokból, és az embercsempészek is próbálkoznak, de a kiépített védelem működik, a kerítésnek, a jogi határzárnak, valamint a katonák és a rendőrök huszonnégy órás szolgálatának köszönhetően.
– Az a kritika mennyire jogos, hogy a kormány a kampányban csak bevándorlással foglalkozik?
– A bevándorlás kezelésének kérdése az alfája és ómegája mindennek. Magyarország az elmúlt nyolc évben komoly eredményeket ért el. 2010-ben a gazdasági összeomlás határán, ugyanolyan, ha nem rosszabb helyzetben voltunk, mint Görögország, amit a 2002 és 2010 között hatalmon lévő pártok okoztak. Nagyon kemény munkával, a magyar polgárokkal szövetkezve sikerült azt elérni, hogy mostanra több mint hétszázezerrel nőtt a munkahelyek száma, és több mint négymillió ember fizet adót. Mi azt gondoljuk, hogy a nehéz helyzetben lévő embereknek is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy munkával keressék meg a pénzüket, ami egy filozófiai különbség a korábbi és a mostani kormány között. Ma Magyarországon mindenki tud munkát találni, ha akar. Ezen felül több mint négyszázalékos a gazdaság növekedés, aminek többek között azt is köszönhetjük, hogy a nyugdíjasoknak tízezer forintos Erzsébet-utalványt tudunk adni. Ez tehát nem ajándék, hiszen az ország teljesítménye tette lehetővé. Ez a sok közösen elért eredmény abban a pillanatban veszélybe kerül, ha Magyarországnak az Európába milliós nagyságrendben érkező, a kvóták szerint szétosztandó bevándorlókat be kell fogadnia. Ezen az úton csak akkor tudunk továbbmenni, ha Magyarország magyar ország marad.
– Egyéni képviselőként hogy látja, Székesfehérvár milyen négy évet tudhat maga mögött, és mire kellene hangsúlyt helyezni a következő ciklusban?
– Székesfehérvár soha annyi segítséget nem kapott a kormánytól, mint az elmúlt nyolc évben. Ezekkel a lehetőségekkel a város jól tudott és tud élni, hiszen mindig hozzátesz valami pluszt a kapott támogatáshoz. A napokban tettük le a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári campusának alapkövét, ami szintén azt bizonyítja, hogy a kormány és a város vezetése együtt ér el eredményeket. A jövőben szeretnénk továbbfejleszteni a kórházat, emellett elkezdtük a „Fehérvár Tüdeje” programot. Fontosnak tartjuk, hogy Székesfehérvár egy élhető, jó levegőjű város legyen, így a következő években több ezer fát ültetünk egy óriási, magánkézből visszavásárolt területen. Ne felejtsük el, Székesfehérvár Magyarország egyik történelmi fővárosa is, ezért szeretnénk megőrizni és bemutatni az Árpád-házi uralkodók művét a fehérváriaknak és turistáknak egyaránt. Büszkék vagyunk arra, hogy míg Székesfehérvár egy-két évtizede még csak egy „megállóhely” volt Budapest és Balaton közötti úton, ma már turisztikai desztináció. Ezt a munkát szeretnénk folytatni.