Belföld
Nem ad ki adatot az Ökotárs
Úgy vélik, nem vonatkozik rájuk az infotörvény
Mivel nem nem tartja magát az információszabadságra kötelezettek körébe tartozónak, nem teljesíti a lapunk által kezdeményezett közérdekűadat-igénylést az Ökotárs Alapítvány. Erről Móra Veronika igazgató tájékoztatott minket, aki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság korábbi ajánlását hozta fel válaszában, megindokolva, hogy az alapítvány civil szervezetként nem tartozik az úgynevezett infotörvény hatálya alá, amelyre levelünkben hivatkoztunk.
Ahogy korábban megírtuk, a törvény adta lehetőséggel élve május 11-ig meghosszabbította a Magyar Hírlap által kezdeményezett közérdekűadat-igénylés határidejét a lapunk elleni bojkottra 2013-ban a potenciális hirdetőket felszólító Magyar Helsinki Bizottság, mondván, az igénylés teljesítése jelentős terjedelmet érint, és munkaerőforrásaik „aránytalan mértékű igénybevételével jár”. A szervezetet azt követően kerestük meg, hogy a Varju László DK-s politikus és a Transparency International által indított eljárások során az úgynevezett tao-pénzek felhasználásával kapcsolatos adatközlésre kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, arra hivatkozva, hogy bár nem közpénzről van szó, az alapítvány a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. Álláspontunk szerint az alapító okirata nyomán ugyanez a megállapítás igaz lehet magára a Transparencyre is, akárcsak a Magyar Helsinki Bizottságra, az Ökotárs Alapítványra vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetre.
A törvényi határidőn belüli válaszában – lényegében – ezt a Magyar Helsinki Bizottság el is ismerte, később hasonló tartalmú üzenet érkezett a Transparencytől is, korábban a TASZ részéről Szabó Máté szakmai igazgató vitatta, hogy a táblabíróság által indoklásként felhozott infotörvény rájuk is vonatkozna.
Szeretnénk többek között megtudni a szervezetek munkáját segítő tanácsadók nevét, javadalmazásuk összegét, érdeklődtünk, milyen befektetésben helyezték el a szervezeti vagyont, mekkora támogatásban részesültek. A Fidesz részéről Halász János frakciószóvivő azt mondta, a „Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről”. A Helsinki Bizottság erre közölte: perelnek.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István lapunknak elmondta, a táblabírósági ítéletben megjelenő jogértelmezés a transzparenciát fetisizáló, George Soroshoz köthető szervezet kezdeményezésére született, az „pedig elfogadhatatlan, hogy bármelyikük magára nézve nem fogadja el kötelezőnek e szabályokat”.
Ahogy korábban megírtuk, a törvény adta lehetőséggel élve május 11-ig meghosszabbította a Magyar Hírlap által kezdeményezett közérdekűadat-igénylés határidejét a lapunk elleni bojkottra 2013-ban a potenciális hirdetőket felszólító Magyar Helsinki Bizottság, mondván, az igénylés teljesítése jelentős terjedelmet érint, és munkaerőforrásaik „aránytalan mértékű igénybevételével jár”. A szervezetet azt követően kerestük meg, hogy a Varju László DK-s politikus és a Transparency International által indított eljárások során az úgynevezett tao-pénzek felhasználásával kapcsolatos adatközlésre kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, arra hivatkozva, hogy bár nem közpénzről van szó, az alapítvány a „köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervnek” minősül. Álláspontunk szerint az alapító okirata nyomán ugyanez a megállapítás igaz lehet magára a Transparencyre is, akárcsak a Magyar Helsinki Bizottságra, az Ökotárs Alapítványra vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezetre.
A törvényi határidőn belüli válaszában – lényegében – ezt a Magyar Helsinki Bizottság el is ismerte, később hasonló tartalmú üzenet érkezett a Transparencytől is, korábban a TASZ részéről Szabó Máté szakmai igazgató vitatta, hogy a táblabíróság által indoklásként felhozott infotörvény rájuk is vonatkozna.
Szeretnénk többek között megtudni a szervezetek munkáját segítő tanácsadók nevét, javadalmazásuk összegét, érdeklődtünk, milyen befektetésben helyezték el a szervezeti vagyont, mekkora támogatásban részesültek. A Fidesz részéről Halász János frakciószóvivő azt mondta, a „Soros-szervezetek titkolóznak a vagyonukról és az általuk pénzelt emberekről”. A Helsinki Bizottság erre közölte: perelnek.
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István lapunknak elmondta, a táblabírósági ítéletben megjelenő jogértelmezés a transzparenciát fetisizáló, George Soroshoz köthető szervezet kezdeményezésére született, az „pedig elfogadhatatlan, hogy bármelyikük magára nézve nem fogadja el kötelezőnek e szabályokat”.