Nehezen magyarázható a Biszku Béla-per szakértőjének állítása

A háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla elleni büntetőper hadtörténész szakértőjének kizárását kezdeményezheti az ügyészség. Ahogy lapunk is beszámolt róla, az előző tárgyaláson az ügyész azzal szembesítette a szakértőnek felkért Horváth Miklóst, hogy a Magyar Néphadsereg politikai osztályának vezetője volt, ezért a perben megkérdőjelezhető az elfogulatlansága. Horváth elismerte a pozícióját, hogy a politikai tisztek vezetője volt, ám tagadta, hogy ő maga politikai tiszt lett volna. Amikor pedig az ügyész jelezte, hogy ennek utánajárna, akkor közölte, hogy nem találnak róla semmit, mert a rendszerváltáskor – élve a lehetőséggel – kikérte a rá vonatkozó aktákat. Ezzel együtt tagadta, hogy elfogult lenne.

Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár általánosságban lapunknak elmondta, hogy aki a néphadsereg politikai főcsoportfőnökségének állományában volt, az politikai tisztnek számított, és a honvéd vezérkarhoz vagy a minisztérium­hoz volt beosztva. Feladata kettős volt: egyrészt politikai szempontból a tiszti, altiszti és a sorállomány tagjainak megfigyelése, másrészt ügynökök beszervezése az elhárítással foglalkozó Belügyminisztérium III/IV-es Csoportfőnökségébe. A politikai tisztek „hangulatjelentéseket” írtak feletteseiknek – mondta Raffay, hozzátéve, hogy ő is találkozott ilyen jelentésekkel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után azonnal megszüntették a honvédségen belül a politikai főcsoportfőnökséget.

Arról, hogy Horváth kikérte az aktáit, Kahler Frigyes jogtörténész elmondta, ez általános gyakorlat volt, elvileg a munkahelyén mindenki kikérhette a személyi anyagát a rendszerváltáskor. A nyugalmazott tanácsvezető bíró példaként említette, a bírák is megtehették ezt. A hadtörténész szakértő kizárásáról – amennyiben az ügyészség benyújtja az indítványt – a Fővárosi Törvényszéknek az ügyben eljáró bírája dönthet.