Belföld

Négy börtönt bővítenek, öt új is épülhet

Csóti András: Csökkent az elítéltek közötti erőszakos cselekmények száma, és öngyilkosságot is kevesebben követtek el közülük

Az előző évben 142 százalékról 127-re csökkent a büntetés-végrehajtási (bv) intézetek túlzsúfoltsága – jelentette be Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, aki elmondta azt is, hogy az elítéltek foglalkoztatottságát 87 százalékosra sikerült növelni.

börtön 20160121
A „szabadidő” hasznos eltöltésére egyre több fogvatartott dolgozik vagy tanul (képünk illusztráció) (Fotó: Hegedüs Róbert)

Kiegyensúlyozott volt a büntetés-végrehajtási szervezet tavalyi gazdálkodása, a testület jelentős mértékben kivette a részét a migránsválság kezeléséből. A bv-intézetek túlzsúfoltságát 142 százalékról 127-re sikerült csökkenteni, és kiválóan teljesítettek a foglalkoztatás 87 százalékos elérésével is – közölte a múlt esztendőt értékelve Tasnádi László, a Belügyminiszté­rium rendészeti államtitkára. Felidézte, a kormány az elítéltek százszázalékos foglalkoztatottságát tűzte ki célul.

Szólt arról is, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott, és összesen 250 ezer eurónyi kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért elszánt a további férőhelybővítés mellett, és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok. A bővítés négy intézetben kezdődött meg, a következő években pedig Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz személy elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig.

Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka arról beszélt, hogy az intézetek működése biztonságos, szakszerű és jogszerű volt, a múlt évben a közrendet, a köznyugalmat megzavaró esemény nem történt. A fogvatartottak képzésével kapcsolatban elmondta, az elmúlt tanévben alapfokú oktatásban több mint ezren vettek részt, és csaknem ennyien végeztek középfokú tanulmányokat, piacképes szakmát pedig összesen 1346 elítélt szerzett. A foglalkoztatás bővítésével összefüggésben Csóti jelezte: tízszázalékos növelést tűztek ki célul annak érdekében, hogy a kormányzati ciklus végére elérjék a teljes foglalkoztatottságot.

A parancsnok tájékoztatása szerint a gyorsuló büntetőeljárásoknak és az alternatív kényszerintézkedések, mint például a házi őrizet nagyobb arányú elrendelésének köszönhetően majdnem tíz százalékkal csökkent az előzetes letartóztatásban lévők száma, és kevesebb lett az előzetesben töltött átlagos időtartam is. A jogerősen elítéltek száma 13 027 volt, közülük a legtöbben, 7492-en börtön, 4123-an fegyház, 1165-en pedig fogház fokozatban töltötték büntetésüket. Az adatok szerint mérséklődött a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények, valamint az öngyilkosságok száma is. Tavaly öten vetettek véget életüknek büntetés-végrehajtási intézetben.

Tavaly hárman próbálkoztak meg szökéssel, ketten külsős munkahelyről, míg egy személy egy zárt bv-intézetből. Az első kettőt az intézet állományának tagjai, a harmadikat pedig a rendőrség fogta el.

A parancsnok a migrációhoz kapcsolódó élelmezési feladatok valamint az ideiglenes határzár építésével kapcsolatos feladatok mellett az idegenrendészeti határőrizet intézményére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennek kapcsán kommunikációs, etnikai és vallási problémák is felmerültek, de ezeket is sikeresen kezelték. Csóti András bejelentette, hogy a múlt héten az utolsó, büntetés-végrehajtási intézetnél levő idegenrendészeti őrizetest is átadták a társhatóságnak. A parancsnok az idei év legfontosabb stratégiai célkitűzései között említette meg a börtönépítési program folytatását, a foglalkoztatás bővítését, valamint az elítéltek társadalmi reintegrációjának elősegítését.