Napirenden a rendőrfényképek

Két olyan ügy végére is pontot tehet a héten az Alkotmánybíróság (AB), amely a rendőrök fotózhatósága, illetve képmásuk nyilvánosságra hozatala kapcsán indult. A beadványozók mindkét esetben az ellenük hozott jogerős ítéletek megsemmisítését kérik. Ezekben azért kötelezték őket kártérítésre, mert intézkedő rendőrök képmásait hozták nyilvánosságra, azok hozzájárulása nélkül.

Az egyik beadványozó hangsúlyozza, a bírósági ítélet sérti az alaptörvényben biztosított jogát, mert jogi szankcióval sújtja azt a véleménynyilvánítási formát, hogy a közérdeklődésre számot tartó demonstráción a közfeladatának ellátása közben eljáró rendőrökről készített fényképeket közzétegyen, ha ahhoz az érintett személy kifejezetten nem járult hozzá. Másikuk az AB egy 2014-es határozatát idézi, amely szerint rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú. Vagyis ha az eset körülményei alapján a „jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó” tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Érdekességként említik, hogy egy másik, de ugyanezen esemény, konkrétan egy kilakoltatás kapcsán indított kártérítési perben a Fővárosi Törvényszék az alperesnek adott igazat, kimondva: nem minősül visszaélésnek a rendőri intézkedésről készült felvételek megjelentetése. Az indoklás hasonló: a kép nem volt öncélú, a „közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő tudósításnak minősül”.