Napi egymilliós kár is érheti a Budapesti Zsidó Hitközséget

– Csütörtökön közgyűlést tart a BZSH, az ön visszahívása lesz napirenden, ezt huszonöten kezdeményezték. Elmegy?

– Fontosabb körülmény, hogy a tanácskozást az alapszabállyal ellentétesen hívták össze, az aláírásgyűjtő ívek ugyanis nem voltak megfelelőek. Jeleztem, ha kifogástalan lenne az eljárás, a lehető legrövidebb időn belül magam hívnám össze az ülést, erre akár már tíz–tizenöt napon belül sor kerülhetne. Ennek tükrében meglepő, hogy ennyire ragaszkodnak a mostani, minimum vitatható alkalomhoz.

– Önnek miért ennyire fontos, hogy ne a héten legyen a közgyűlés?

– Eddig sem titkoltam, hogy van itt egy önmagának gazdasági előnyöket kovácsolni kívánó csoport, amelynek, úgy látszik, elemi érdeke, hogy engem elmozdítson. Nem szeretnék ugyanis, hogy rendezett, átlátható legyen a hitközség működése. Márpedig én ilyen irányba mennék.

– Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Heisler András elnök is kifogásolta, hogy ön szerződést bontana a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerét működtető céggel. Rájuk gondol?

– Először is elöljárósági döntés van arról, hogy a rendszert lehetőség szerint saját kézbe kellene vennie a hitközségnek. Azért, hogy minél több pénz maradjon a közösség céljainak megvalósítására, s ne alvállalkozók nyereségvágya hajtsa a működést. Ez a kulcsmomentum. Egyszerű hazugság amúgy, hogy az említett szerződést felmondtam volna, erre nekem nincs is jogosultságom. Annyit tettem, hogy az elöljáróság határozata nyomán felszólítottam a lépésre Kunos Pétert, mivel egy vizsgálat kimutatta: jelentős kár éri a hitközséget.

– Az említett jelentést azonban éppen Heisler András rendelte meg annak idején.

– Valóban. Ennek tükrében is talányos, miért hátrált ki azóta az átvilágítás megállapításai mögül, hovatovább korábban maga miért nem lépett az ügyben.

– Ön viszont igen, és az említett felszólításon túl rendőrségi feljelentést is tett hűtlen kezelés gyanújával.

– Muszáj volt, azért is, mert egy újabb kimutatás szintén megállapította, hogy akár napi egymillió forintos hátrány érheti a hitközséget a mostani rendszerben. Ha nem teszem meg – mivel ismertem az adatokat –, magam is bűnrészes lehetek. Érdekes az is, hogy Kunos Péter miért nevezte szakmai öngyilkosságnak a szerződés felmondását. Persze ha az agrobankos előéletét vesszük, ez talán mégsem annyira meglepő.

– A BZSH közleménye szerint Kunos titkárnőjének lakcímére van bejegyezve az a cég, amely mellett a többi közt Frölich Róbert, a zsinagóga nemrég menesztett főrabbija is korteskedett a beléptetési rendszer pályáztatása során. Ez a feladat ugyanis szerintük bizalmas kapcsolatot igényel. Nincs igazuk?

– Hogy változtatni kell, az nem újdonság. Ezt azonban úgy kell csinálni, s ebből van a konfliktus, hogy a hitközségen belül maradjon az üzemeltetés, miközben a pályázatnak nyíltnak kell lennie. Kunosék viszont szeretnék megtalálni erre a saját vállalkozásukat, ennek megfelelően alakítanák a tendereztetést is.

– Ennek ellentmondani látszik, hogy a pályázatot nemrég visszamondták. Ehhez mit szól?

– Azzal érveltek, bár minden rendben volt vele, ám legyen, letesznek róla. Ez eléggé cinikus magyarázat. Ha ugyanis tiszta lenne a lelkiismeretük, kiállnának az eljárás mellett. Hozzáteszem, az érintettek nyilatkozataikkal folyamatosan beigazolják az általam hangoztatott korrupciógyanút.

– Mire gondol?

– Például Frölich Róbert a minap elismerte, a zsinagógai közösségbe jár egy fiatalember, akit megbízható, szakmailag is megfelelő személynek tart, ezért támogatta a pályázatát. Szép dolog, de mivel a volt főrabbi maga is döntési helyzetben van, így ez mégiscsak felveti a korrupció gyanúját. Egy ilyen fontos vallási pozíciót betöltő személy nem tehetné meg, hogy üzleti érdekek mentén visszaél a befolyásával. Kunos Péter pedig azt vallotta be, hogy évtizedek óta egymást ismerők köréről, köztük a titkárnőjéről van szó – noha korábban azt állította, egyik szóba jövő céggel sem volt kapcsolata. Mindez etikai és jogi problémákat is felvet.

– Frölich Róbert, Heisler András, Kunos Péter és többek mellett Radnóti Zoltán rabbi és Schweitzer József nyugalmazott főrabbi is határozott kritikával élt a vezetési stílusával kapcsolatban. Nem lehet, hogy mégis ön tart rossz irányba?

– Rendszerváltás zajlik a hitközségben. Új szemléletre van szükség, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a régi kizárólag rossz volt. De az átállás nehéz, vitákkal jár. Hogy elegen támogatják-e ezt, nem tudom. Ám azt igen, hogy a közgyűlésnek most nem arról kell döntenie, ki a szimpatikus vagy a kevésbé lejáratott vezető, hanem arról, rendezett jövőt szeretne-e magának, vagy a rovásukra továbbra is eltűri, hogy a bűnözéshez közeli személyek vonják be cégeiket az akár százmilliós megbízásokba.

– A gazdasági visszásságok sem tesznek jót a hitközség hírnevének, de a jelek szerint az sem, hogy önről kiderült: korábban transzvesztita előadóként, katolikus kántorként is tevékenykedett. Nem gondolkodott el azon, hogy emiatt hátrébb lép?

– Hibát követett el a Mazsihisz ennek a fejleménynek a kommunikációjával. Pozitív üzenet lett volna, hogy – a múltat nem eltagadva – a zsidósághoz és a hithez való visszatérés élményét hangsúlyozzuk. Sokan voltak, illetve vannak hozzám hasonló helyzetben, ha nem is éltek olyan kalandos életet, mint én. Őket pedig vélhetően elriasztja a jó útra való visszatérésben az, ahogy velem ezzel kapcsolatban nyilvánvalóan politikai, hatalmi okokból bántak a közvélemény előtt.

---

Két közgyűlési meghívó és időpont
„A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mint az egyházügyi törvényben bejegyzett felekezet, a taghitközsége iránti felelőssége tudatában megállapítja, hogy a BZSH ügyvezetője által irányítottan korábban kiadott közlemények téves jogi állásponton alapulnak. Felkért külső jogi szakértők egyértelmű állásfoglalása szerint amennyiben több mint húsz képviselő-testületi tag rendkívüli közgyűlés összehívására tesz javaslatot, az alapszabály nem ad mérlegelési lehetőséget az összehívásra jogosult és kötelezett személynek: a közgyűlést össze kell hívni” – közölte a Mazsihisz. Mint írták, a választott tisztségviselők visszahívhatóságát, azaz a „demokratikus jogelvek érvényre juttatását” minden körülmények között biztosítani kell. Ezért január 15-én a BZSH „jogszerűen megtartja közgyűlését”. A budapesti hitközség erre ugyancsak közleményben reagált. Tudatták: Schwezoff Dávid szintén összehívta a rendkívüli közgyűlést, de január 22-re, a „lehető legkorábbi időpontra”. Szerinte arról kell dönteni, szabad utat engednek-e a tisztességtelen magatartásnak, behódolnak-e azoknak, akik „szándéka csak a pénz és hatalom megszerzése”. Ezen a napirenden is szerepel ugyanakkor az ügyvezető igazgató visszahívásáról szóló indítvány.