Nagyobb hangsúly a megelőzésen

A védekezés nem lehet pártpolitikai ügy – érvel Gulyás Gergely (Fotó: Varga Imre)

– Mennyire lát esélyt arra, hogy megegyezés születik a parlamenti pártok között a terrorveszély kapcsán a kormány által javasolt, egyes esetekben kétharmados többséget igénylő módosításokról?

– A brüsszeli terrortámadás mindenkit meg kellett, hogy erősítsen abban, Európa – részben az illegális bevándorlási hullám miatt – tartósan szembesül a terrorfenyegetettséggel. Az ehhez való jogi alkalmazkodás lehetőségét valamennyi ország keresi. Ezért azt reméljük, hogy azoknál a jogszabályoknál, amelyeket kétharmados többséggel kell elfogadni, az ellenzék támogatását is sikerül majd megszerezni. Továbbá bízunk abban is, hogy belátják, ez nem pártpolitikai kérdés, és ezért nem is válik azzá. Ennek fényében kell mindenkinek a saját korábbi álláspontját megvizsgálnia, és olyan megegyezést keresni, amely maximálisan garantálja Magyarország biztonságát. Mindezt egy olyan időszakban, amikor hazánk nem tartozik ugyan a leginkább fenyegetett országok közé Európában, de a kontinens egészét tekintve mégiscsak jelentősen megnőtt a veszély.

– A brüsszeli robbantások mennyiben befolyásolhatják az ellenzéki hozzáállást a múltkori beterjesztéshez képest?

– Változott a helyzet, hiszen le kell számolni azzal a hozzáállással, illúzióval, hogy a fenyegetettség és a terrorcselekmények nem állandósulnak Európában. Minden titkosszolgálati jelzés egyértelműen arra utal, hogy állandó a veszély. Elsősorban tehát ezzel kell foglalkozni. A magyar alaptörvény jól szabályozza azt a helyzetet, hogy egy tragikus esemény kapcsán a kormány megfelelő felhatalmazást kapjon például szükségállapot kihirdetésére. Abban a tekintetben kell szélesebb felhatalmazás, hogy megelőzhető legyen egy ilyen esemény.

– Az ellenzék korábban és most is azt a kritikát fogalmazza meg, hogy a tervezett módosítások eredményeképpen ellenőrizhetetlen hatalom kerül a kormány kezébe, amivel akár vissza is élhet. Jogos-e a félelem?

– Teljes mértékben felelőtlenség ebben a kérdésben, ha valaki azt rója fel a kormánynak, hogy egy olyan jogi megoldást akar teremteni, amely alapvető jogok korlátozására ad lehetőséget. A rendkívüli jogrendek mindegyikének éppen az a lényege, hogy alapvető jogok korlátozhatók vagy egyes alapjogok gyakorlása felfüggeszthető. Ettől azonban még garanciális rendelkezések léteznek. Például nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése, tehát bármely rendelet alkotmányosságát felül lehet vizsgálni. Ezen túl folyamatosan tájékoztatni kell a parlamenti szakbizottságokat és rajtuk keresztül a frakciókat vagy éppen a köztársasági elnököt. A kontrollmechanizmusok tehát működnek, ezért nem korrekt azzal érvelni, hogy milyen rendkívüli felhatalmazást kaphatna a kormány.