Nagyboldogasszony, Magyarország égi patrónusának napja

Szűz Mária halálát és mennybe vételét, azaz Nagyboldogasszony napját ünnepli ma a katolikus egyház. Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite, életút, a zsinati dokumentum pedig úgy fogalmaz: a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket – hívta fel a figyelmet a magyar katolikus püspök kar az ünnep kapcsán kiadott nyilatkozatában.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Jeruzsálemben az ötödik században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz a „szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. Később az egész Keleten elterjedt az ünnep, Róma pedig a hetedik században vette át, s a nyolcadik századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz a „Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Hittételként azonban csak XII. Piusz pápa hirdette ki 1950. november 1-jén, hogy Mária „földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Nagyboldogasszony napja a karácsony és újév mellett a harmadik olyan parancsolt ünnep Magyarországon, amelyen a hitüket gyakorló katolikusoknak az egyház szentmisehallgatást ír elő, s amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. A püspökkari kommüniké felidézi, Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. És talán az sem véletlen, hogy Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Ezért hazánkban igen sok szokás, hagyomány kapcsolódik ehhez az ünnephez, ilyenkor a hívek a Mária-kegyhelyekre zarándokolnak, körmeneteket és búcsúkat tartanak. Ami a régi népi bölcsességeket illeti: e nap időjárása termésjóslónak is számított, mondván, „ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés”.

Az idén különösen is ünnepel a mintegy két éve zajló felújítási munkálatok révén megújuló Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely, amelynek ma kezdődik a főbúcsúja. A zarándokokat már tegnap délután óta várták, este pedig megtartották a cigányok imaóráját, és sor került a családok megáldására is. Ma délelőtt Varga Kapisztrán ferences szerzetes tart katekézist, Igaz hit és babonaság címmel, a tizenegy órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Bernard Bober kassai érsek lesz.

A főbúcsú szombatján délelőtt A természetes erkölcsi törvény címmel Osztie Zoltán tart katekézist, a szentmise és a körmenet főcelebránsa pedig Orosch János nagyszombati érsek. A nap folyamán lesz még litánia, kegyszermegáldás, énekes Mária-köszöntő és imádság a nemzetért, éjfélkor pedig szentmise a meghaltakért. A főbúcsú napján, vasárnap tizenegykor ismét ünnepi szentmise és körmenet kezdődik, főcelebránsa Erdő Péter bíboros. A mise előtti katekézist a Család összetartása címmel Kiss Menyhért ferences tartja.

Kálmán Peregrin ferences szerzetes, kegyhelyigazgató lapunkkal tudatta, a kegyhely felújítási munkáinak rendjét úgy alakították ki, hogy a kegyszobor és a liturgikus tér hétköznap is megközelíthető legyen. „Gyóntatásra, szentmise bemutatására és a kegyhely megtekintéséhez minden feltétel adott. Az idén azonban még nem tudunk szálláshelyet biztosítani, és sátorozásra is csak szűk keretek között van lehetőség. A nagyobb ünnepeken megértést, türelmet, olykor pedig egy kis fáradtságot is kérünk a parkolási rend balesetmentes kialakításának biztosításához minden zarándoktól” – közölte.