Belföld
Nagyberuházás igazi kontroll nélkül
„Az informális döntések megszüntetik az érdemi projektirányítás lehetőségét”
A 4-es metró projektjének átvilágításával megbízott AAM Zrt. 2007-es elemzése szinte előrevetítette az OLAF-jelentésben foglaltakat. A lapunk birtokába került, 2007. január 26-án készült helyzetfelmérés a projekt érdemi felügyeletének hiányát állapította meg a finanszírozók, vagyis a Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat részéről. Rögzítették: nincs független ellenőrző mérnöke a beruházásnak, nincs a projektnek stratégiai irányító szerve és irányítási rendje a főváros szintjén. Továbbá: az informális úton hozott döntések megszüntetik az érdemi projektirányítás lehetőségét, illetve kritikus mértékben gyengítik a törvényességi kontroll lehetőségét. A DBR Metró jelenti a projektirányítás minden érdemi szintjét, ezért nincs felügyelet és ellenőrzés – állapította meg a tanácsadócég.
A 4-es metró beruházásának ellenőrzésére közbeszerzésen az Eurometro Kft.-t választották ki, csakhogy az Eurometrónál szerephalmozás történt: a cég egyszerre végzett projektmenedzselési, mérnöki, független ellenőrző mérnöki feladatokat. Az AAM átvilágítása is feltárta az összeférhetetlenséget, amely most az OLAF-jelentésben köszön vissza az európai uniós pénzek visszakövetelése kapcsán. „Nincs elfogadott rendje a projekttervek követésének és átdolgozásának, nincs monitoring, kontrolling” – olvasható a megállapítások között.
Az uniós projektek úgynevezett FIDIC-mérnökhöz – az ellenőrzéssel megbízott független mérnöki szervezethez – kötik a támogatások kifizetését, ám ez a követelmény a 4-es metró kapcsán olyan súlyosan sérült, hogy lényegében ez ágyazott meg a beruházás költségei elúszásának – mondta lapunknak Saád Tamás, az átvilágítást végző tanácsadócég akkori üzletágvezetője. A helyzetet súlyosbította, hogy az Eurometro tervezést is végzett, így aztán saját magát ellenőrizte, tárgyalt a kivitelezőkkel, majd a folyamat végén a munkát is leigazolta. „A beruházó DBR Metro szerepe lényegében csak az adminisztratív és jóváhagyó funkcióra korlátozódik, nincs érdemi befolyása a projekt eseményeinek irányítására” – írták 2007-ben.
Az átvilágítók 2008. február 4-én a BKV-nak átadott jelentésükben arról írnak a beruházás kapcsán, hogy rendezetlen és kezeletlen az ingatlanjogi háttér, lassúak, kezeletlenek és rosszul menedzseltek az engedélyeztetési eljárások, a tervezési felelősség keveredik. Példaként hozzák fel, hogy a kivitelező ugyanazzal a tervezővel dolgoztatja ki a kiviteli terveket, mint aki a DBR számára a tender és engedélyezési tervet készítette, így tehát érdemi tervellenőrzés nem lehetséges, pedig a költségek kilencven százaléka már ebben a fázisban eldől.
A 4-es metró beruházásának ellenőrzésére közbeszerzésen az Eurometro Kft.-t választották ki, csakhogy az Eurometrónál szerephalmozás történt: a cég egyszerre végzett projektmenedzselési, mérnöki, független ellenőrző mérnöki feladatokat. Az AAM átvilágítása is feltárta az összeférhetetlenséget, amely most az OLAF-jelentésben köszön vissza az európai uniós pénzek visszakövetelése kapcsán. „Nincs elfogadott rendje a projekttervek követésének és átdolgozásának, nincs monitoring, kontrolling” – olvasható a megállapítások között.
Az uniós projektek úgynevezett FIDIC-mérnökhöz – az ellenőrzéssel megbízott független mérnöki szervezethez – kötik a támogatások kifizetését, ám ez a követelmény a 4-es metró kapcsán olyan súlyosan sérült, hogy lényegében ez ágyazott meg a beruházás költségei elúszásának – mondta lapunknak Saád Tamás, az átvilágítást végző tanácsadócég akkori üzletágvezetője. A helyzetet súlyosbította, hogy az Eurometro tervezést is végzett, így aztán saját magát ellenőrizte, tárgyalt a kivitelezőkkel, majd a folyamat végén a munkát is leigazolta. „A beruházó DBR Metro szerepe lényegében csak az adminisztratív és jóváhagyó funkcióra korlátozódik, nincs érdemi befolyása a projekt eseményeinek irányítására” – írták 2007-ben.
Az átvilágítók 2008. február 4-én a BKV-nak átadott jelentésükben arról írnak a beruházás kapcsán, hogy rendezetlen és kezeletlen az ingatlanjogi háttér, lassúak, kezeletlenek és rosszul menedzseltek az engedélyeztetési eljárások, a tervezési felelősség keveredik. Példaként hozzák fel, hogy a kivitelező ugyanazzal a tervezővel dolgoztatja ki a kiviteli terveket, mint aki a DBR számára a tender és engedélyezési tervet készítette, így tehát érdemi tervellenőrzés nem lehetséges, pedig a költségek kilencven százaléka már ebben a fázisban eldől.