Nagy csőd kiskapukon, céghálóban

A Szeviép árnyékában a 2010 áprilisban bejelentett csődvédelem idején, illetve azt nem sokkal megelőzően és röviddel azt követően is új cégbirodalom jött létre a válságkezelés, a vagyonkezelés és az üzletviteli tanácsadás területén. Ezeknek a cégeknek látszólag semmi közük egymáshoz és papíron a Szeviéphez sem, ám történetükben mégis akad bőven közös nevező, és a „bebukott” építőipari mamutra mutató egyértelmű kapcsolati szál. Úgy tűnik, az időzavar, a kapkodás, a csődvédelem rövid időtartama, valamint a strómanok, a cégjegyzéshez, tulajdonláshoz, értékpapírok, részvények átruházásához szükséges emberi erőforrások szűkössége homokszemeket, eltüntethetetlen nyomokat hagyott a vagyonkezelő cégbirodalom működésében.

A Szeviép-csőddel szinte párhuzamosan létrejött új „vagyonkezelők” a hazai gazdaságtörténet legkörmönfontabb, legszövevényesebb céghálóját építették fel, amelynek bugyraiban tűnhetett el az a tizenegymilliárd forint is, amit a cégóriás – a Botka vezette Szeged önkormányzata asszisztenciája mellett – elfelejtett kifizetni kisvállalkozók százainak. Ennek a folyamatnak a cégnyilvántartás nyílt, mindenki számára látható világában nincs, illetve kevés nyoma van, a cégbíróságokon elfekvő aktákban azonban annál több.

Ezek áttekintése alapján megállapítható, hogy a birodalmi vagyonkezelők egytől egyig zártkörű részvénytársaságként jöttek létre, aminek előnye, hogy a tulajdonosok legálisan rejtve maradhatnak. Sőt, még az is legális, hogy felügyelőbizottságuk és könyvvizsgálójuk se legyen. A polgári törvénykönyv ugyanis lehetővé teszi, hogy a zártkörű részvénytársaságok, ha éves árbevételük két évig nem éri el a háromszázmillió forintot, és ötven embernél kevesebbet foglalkoztatnak, akkor mellőzhetik a törvényes működés ellenőrzésére hivatott felügyelő­bizottságot és a könyvvizsgálót is.

Ez a kiskapu tehette lehetővé, hogy a Szeviép-csőddel egy időben alapított, illetve részben már létező vagyonkezelők „egyszemélyes igazgatósággal” kezeljék a válságot. Említett vagyonkezelők gyorsan befektetőket is találtak, így kivétel nélkül milliárdos törzstőkét jegyeztethettek be a cégbíróságokon. Érkeztek befektetők például ózdi panelház kilencedik emeletéről, félmilliárd forintos Bábolna-részvényekkel (ebből a körből négy is akadt), s jöttek a nagyvilágból is, az Egyesült Államoktól a Belize és Seychelles-szigetvilágig bezárólag. Utóbbiak, persze névtelenül, az offshore-világ előnyeit kihasználva – magyarországi kézbesítési megbízottakkal az oldalukon – járultak hozzá a vagyonkezelő cégek hihetetlenül gyors ütemű feltőkésítéséhez. Közös nevező az is, hogy a cégbíróságokon elfekvő alapszabályok semmilyen korlátot nem állítottak a részvények, értékpapírok átruházása elé.

A Middleton Enterprises Washington DC-ből (DC: diplomata negyed) és a Kempton Enterprises a Seychelles-szigetekről több frissen bejegyzett vagyonkezelőben is jelentős, mil­liárdos befektetéseket eszközölt, éppen a Szeviép sajnálatos csődhelyzete idején, de hogy mi lett a pénzük sorsa, azt már nem tudhatjuk, mert röviddel később az összes vagyonkezelő cég felszívódott. A cégbírósági adatok szerint egytől egyig kényszertörlés áldozatai lettek, sem az adóhatóság, sem pedig a cégbíróságok nem lelték őket székhelyükön, eltűntek a cégjegyzésre jogosultak is. Az egyszemélyes igazgatóságok vezérigazgatói neve mellett pedig szinte kivétel nélkül „az eltiltás hatálya alatt” bejegyzés áll a cégnyilvántartásban.

Blazejovsky Rudold a leányfalui Kikelet utcából összesen hét válságkezelő céget temetett el, de ebben a tevékenységben a rekorder nem ő, hanem bizonyos Faragó Attila Békéscsabáról (aki egyébként a szeviépes vádlottak egyik budapesti cégének igazgatóságában is feltűnt, bár nevének bejegyzését gyorsan visszavonták, úgy tűnik, más feladat lett rábízva). Az Újszentivánról származó Rusin Csabától, aki korábban egy Szeviép-leányvállalat, a MITT Beruházásszervezési Zrt. egyik tulajdonosa volt, az Executor Capital vezérigazgatójaként várták a hatékony csődkezelést a Szeviép – jelenleg csődbűntettel vádolt – tulajdonosai. Az Executor Capitalt 2010 márciusában egymilliárd forint jegyzett tőkével egy budapesti, a Szeviép tulajdonában lévő irodaház címén, a Roosevelt tér 2. szám alatt anyakönyvezték, halotti bizonyítványát pedig már egy másik budapesti címen, Rákoscsabán, a Robogó utca 1. alatt állították ki. Azon a címen, amelyen a cégeltemetési rekorder, Faragó úr egyik rokona székelt.

Miután a Szeviép-károsultak jogi képviselője jelezte, rövidesen újabb feljelentést tesznek, egy jövőbeni nyomozás teljes részletességgel feltárhatja, hogy az említett cégek milyen szerepet játszhattak a Szeviép tízmilliárd forintos vagyonának eltüntetésében. A technológiát illetően nem kell a sötétben tapogatódzni. Az említett Faragó Attila például máris jelentős referenciákkal bír. A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői is Faragó, illetve az általa vezérigazgatott Híd Akvizíciós Zrt. segítségét kérték 2010-ben, amikor a szövetkezet pénzügyi helyzete megrendült. Faragó közbenjárására a Buda Faktor Zrt. és a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 2011. június 21-én 15 milliárdos keretszerződést kötött. Ez arról szólt, hogy a faktorcég 2014. december 31-ig megveszi a takarékszövetkezet problémás hiteleit. Az első követeléscsomag 4,5 milliárd forint volt, amelyet három részletben kellett volna kifizetnie a Buda Faktornak. Ez azonban nem történt meg, mert a Buda Faktor Zrt. a Faragó érdekeltségében álló cégektől fogadott be váltókat a takarékszövetkezet részére, ám ezeknek nem volt piaci értékük, így a takarékszövetkezet helyzetén nem javítottak. A takarékszövetkezet ennek ellenére befogadta a hamis váltókat, s ezzel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előtt két és fél milliárd forinttal javították 2011-ben az üzleti eredményt, miközben 2010-ben már több mint négymilliárdos hiánnyal küszködött a szövetkezet.

Faragó Attilát ebben az ügyben költségvetési csalással, egy másikban pedig – amit a takarékszövetkezet egykori elnökével társtettesként követett el – a szövetkezet számlájának százhúszmillió forintos megcsapolása kapcsán bűnszövetségben elkövetett különösen nagy értékű csalással vádolják. Faragó a fentiek miatt két évet töltött előzetes letartóztatásban.

Ilyen referenciák alapján nincs mit csodálkozni azon, hogy a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Zrt.-ben is nyoma veszett több mint tízmilliárd forintnak.

---

Inzultálták Szabó Bálintot az utcafórumon

Népes csapattal vonult fel az MSZP vezetése tegnap Veszprémben Botka László kampányrendezvényén, ahová a párt miniszterelnök-jelöltjét elkísérte Molnár Gyula pártelnök, Gőgös Zoltán elnökhelyettes és Nyakó István szóvivő. Megjelent a Szeviép-károsultak jogi képviselője, Szabó Bálint is, akit Botka pénteken Szeged közgyűléséről bilincsben vezettetett el, s akit akkor három órán keresztül tartottak fogva a rendőrségen. Szabó ezúttal is játékpénzt akart szórni a szónokló Botka emelvényére, ám egy helyi ifjú MSZP-s szimpatizáns ekkor megütötte, s a kartondobozt, amelyből a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a pénzt szórta, összetépte. A férfit a rendőrök a helyszínen igazoltatták, s garázdaság miatt eljárást kezdeményeztek ellene. Botka az utcafórumon megismételte, Szeged önkormányzatának nincs köze a Szeviéphez.