Muszáj átírni az egyházügyi jogszabályt

Bár a parlamenti ülésszak csak egy hónap múlva kezdődik – Kósa Lajos fideszes frakcióvezető legutóbbi közlése szerint február 15-én –, addig ismét elő kell venni az egyházi törvény ügyét. A korábban az Alkotmánybíróság (AB) által is részben elmeszelt, de a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága részéről is kifogásolt jogszabály története 2011-ig nyúlik vissza, amikor is az Országgyűlés a KDNP által előkészített tervezet, illetve az utolsó pillanatban a Fidesz által kezdeményezett módosítás révén parlamenti hatáskörbe utalta a hazai egyházak elismerésének, „bevetté nyilvánításának” jogát. Bár a változtatás a rendkívül megengedő szabályozás miatt elképesztő módon elszaporodott bizniszegyházak korszakát biztosan lezárta, az említett testületek által emelt kifogások miatt többször is változtatni kellett a törvényen.

Legutóbb az Igazságügyi Minisztérium készített indítványt, amelynek lényege, hogy ismét bírósági hatáskörbe utalnák az egyházak elismerését – ugyanakkor a tervezet kormánypárti javaslatra annyiban változott, hogy a parlamentnél is maradna jogosítvány. A Ház ugyanis egyfajta partnerségi megállapodást kötne a kiemelt státusú felekezetekkel.

A módosítások mellett kezdetben ötpárti egyetértés körvonalazódott, ám az ellenzéki pártok hamar „kisoroltak” ebből, a december végi ülésen nem is ment át a kétharmados támogatást igénylő javaslat. Kósa Lajos akkor arról beszélt, hogy az ellenzék ismét bebizonyította, „teljesen szavahihetetlen, következetlen, és összevissza beszél”. A frakcióvezető kifejtette: a kormánypártok az AB- és európai bizottsági panaszok miatt akarták átírni a jogszabályt, annak idején pedig az ellenzék is azt kifogásolta, hogy a parlament dönt egy egyház státusáról. A módosítás éppen a bírósági döntést tette volna lehetővé, ám az elutasítás miatt marad a régi szabályozás. Azért, hogy a Ház nem tudott eleget tenni az AB döntéseinek, az ellenzéki pártokat terheli a teljes felelősség – jelentette ki.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője lapunknak nyilatkozva nemrég felidézte, 2011-ben a KDNP készítette el az eredeti törvényt, amely mindenki számára elfogadható volt, megvalósítva a vallásszabadságot, és lehetetlenné téve a bizniszegyházak működését. „Egy váratlan módosítás okozta a heves ellenállást. A mostani elképzelés jobban hasonlít az eredetihez, de kár, hogy vannak, akiknek ez sem tetszik” – fogalmazott. Egy biztos: a módosításnak ismét neki kell futni, ugyanis a Ház mulasztásos alkotmánysértést követ el, ha marad a jelenlegi szabályozás. Úgy tudjuk, az egyeztetések „fonalát még nem vették fel”, vagyis nincs előrelépés az ügyben, ám az ellenzék egy részére mindenképp szükség lesz. Fideszes forrásaink szerint leginkább az LMP jöhet szóba, ám nyilván csak oly módon, hogy némileg finomítanak a legutóbb elbukott indítványon. Információink szerint a részletekről az ülésszakot előkészítő, szokásos többnapos kormánypárti összevont frakcióülésen születhet érdemi döntés.