Munkacsoport az antiszegregációért

Sem a bíróság által elmarasztalt nyíregyházi Huszár-telepi iskola, sem más intézmény esetében nem oldja fel a szegregáció tilalmát a kormány – tette egyértelművé Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár az Alapjogokért Központ által szervezett köznevelési fórumon. A politikus a fórumon nézőként résztvevő Romaversitas-vezető, Daróczi Gábor felvetésére válaszolt, aki ezt követően azt is megkérdezte, mikor zárják be végre azt a két-háromszáz hazai iskolát, ahol szegregált oktatás folyik. Czibere erre azt mondta, a bezárás legfeljebb egy eszköz, inkább átalakításban gondolkodnak. Ennek szellemében Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár vezetésével munkacsoport alakul, amely hamarosan megkezdi az antiszegregációs munkát, vélhetően megyei jogú városok iskoláiban. A helyszínekről hamarosan döntés születik, mindehhez a 2011-es társadalmi felzárkózási stratégia biztosítja a keretet – tudtuk meg az államtitkártól. Langerné lapunknak elmondta, a munkacsoport tagjai valóban a terepen dolgozó szakemberek, akik rövid időn belül összeülnek, s megállapodnak a testület munkarendjében.

Ismert, civil szervezetek és baloldali pártok a kormány határozott cáfolata ellenére is azt hangoztatják, hogy a kabinet törvénymódosításban biztosította magának a lehetőséget a szegregáció engedélyezésére. Czibere Károly viszont leszögezte: a kormány elutasítja a jogellenes elkülönítés minden formáját, elkötelezett a minőségi és esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett, amely kulcsfontosságú a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózása érdekében. Szerinte az integráció elve, illetve annak alkalmazása nemzeti minimum, amely a társadalmi kohézió alapja. Ha egy gyermek azzal a kilátástalansággal, reménytelenséggel nő fel, hogy nincs esélye az elérhető tudás megszerzésére, az az egész nemzetet sorvasztja el, ezért közös ügy a gyermekek integrált oktatása – magyarázta.

Az államtitkár úgy fogalmazott, tapasztalatok és tények, vádak és előítéletek között kell megtalálni a keskeny ösvényt a magyar társadalom viszonyainak megnyugtató rendezésére. Ebben csak egy kiindulópont lehetséges: a bizalom, a megoldás keresése, mivel „csak egy közös út van, és ezen együtt kell keresni a megoldást”. Utalt az alaptörvényre is, amely biztosítja a tanulás szabadságát a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében.

A konferencia keretében kerekasztal-beszélgetést is tartottak. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a helyszíni jelenlét fontosságát hangoztatta, mondván, csak a személyes tapasztalat révén lehet megfelelő diagnózist felállítani. Az „arisztokratikus okoskodást” kárhoztatva kitért arra is, bár nem vitatja az ítéletet, de „tényleg a Huszár-telepi iskola ügye ma a legnagyobb probléma a magyar értelmiség számára?” Rámutatott, a szabad iskolaválasztás olykor önkéntelenül is szegregációhoz vezet, ennek feloldása korántsem egyszerű feladat. Kovácsné Nagy Emese, a társadalmi integráció terén példamutatónak számító, hejőkeresztúri IV. Béla általános iskola igazgatója a pedagógusok megfelelő felkészítésének szükségességéről beszélt.