Munkába álltak a kancellárok a szakképzésben

A szakképzés teljes megújításának részeként március elsején munkába álltak a szakképzési centrumok kancellárjai. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlése szerint a kancellári rendszer bevezetése a szakképzésben is a felelős, átlátható és professzionális gazdálkodást szolgálja. Hangsúlyozták, a kormány célja, hogy a magyar fiatalok a munkaerőpiacon keresett szaktudással és képesítéssel kerüljenek ki a szakképzésből.  Az ITM kiemelte azt is, hogy a pályázati úton kiválasztott kancellárok az intézmények menedzserszemléletű működtetését biztosítják, az egyre összetettebb szakmai tevékenységet gazdasági eszközökkel támogatják. „A rendszer bevezetése garanciát jelent a közpénzekkel való felelős, átlátható és elszámoltatható gazdálkodásra is” – írták.

A kormány a kancellári rendszert a felsőoktatásban vezette be elsőként, 2014-ben. A kancellár felel többek között a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért. A rendszer bevezetése óta, mint arra több alkalommal felhívták a figyelmet, az intézmények működése transzparenssé vált a fenntartó felé, és jelentős hatékonyság növekedés tapasztalható a gazdálkodás területén. Amíg 2014 decemberében 13,3 milliárd forint volt a teljes állami intézményrendszer tartozásállománya, idén januárban már nem érte el az 5,3 milliárd forintot. Eközben az intézmények forrásbevonó képessége és ezzel együtt a pénzkészlete a többszörösére nőtt: 64, 3 milliárd forintról kétszáznyolcvanötmilliárd forintra.

A Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja korábbi, 2015-ös kutatásából egyébként az derült ki, hogy a rektorok inkább elégedetlenek, a dékánok, valamint a központi adminisztrációban dolgozók többsége viszont inkább elégedett a kancellárok tevékenységével. A felmérésből az is látszott, hogy a kancellár személyének elfogadottsága nagyobb, mint magának a rendszernek.