Belföld

Módosul az államfő által visszaküldött ÁSZ-törvény

Áder János nem értett egyet a végkielégítések szabályainak változtatásával, illetve a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosításával sem

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága módosítani javasolja az Áder János köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvényt. A testület rábólintott arra a gazdasági bizottsági javaslatra is, hogy ne maximálják a tranzakciós illeték mértékét a 20 ezer forint feletti átutalások esetén.

A parlamenti bizottság csütörtökön azért foglalkozott az ÁSZ-törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával, mert azt Áder János tavaly december 21-én nem írta alá, ugyanis kifogásolta, hogy a törvénymódosítással az ÁSZ elnöke a pontos szabályozási tárgy és keretek meghatározása nélkül kap felhatalmazást az ÁSZ szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Az államfő nem értett egyet a végkielégítések szabályainak változtatásával, illetve a kinevezésnek a munkáltató általi egyoldalú módosításával sem.

A törvényalkotási bizottság javaslata szerint a jövőben a törvény egyértelműen tartalmazza, hogy az ÁSZ elnöke csak a számvevőszéki törvény keretei között adhatja ki az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát.

A javaslat értelmében a számvevő a kinevezése módosításának közlésétől számított négy munkanapon belül akkor kérheti a felmentését, ha új illetményének összege nem éri el a korábbi 80 százalékát. Az eredeti előterjesztésben a 60 százalékát kellett elérnie. Újdonság, hogy a számvevő akkor is kérheti a felmentését, ha a munkavégzésének helye nem a településen lesz.

Törlik a végkielégítésre vonatkozó, a kormányzati igazgatásról szóló törvény rendelkezéseinél szigorúbb szabályozást a ki nem hirdetett törvényből.

A számvevők közszolgálati jogviszonya az eredetileg tervezett január 1-je helyett május 1-jén alakul át munkaviszonnyá a módosítás alapján.

A vitában Arató Gergely (DK) úgy értékelt, a törvényalkotási bizottság az államfő észrevételeit csak részben vette figyelembe, a törvény pedig sem nem célszerű, sem nem alkotmányos. Szilágyi György (Jobbik) azt javasolta, nevezzék át a számvevőszéket, rakják a neve elé a párt szót. Ezt a szóbeli javaslatot - a pártállami szó írásmódjáról szóló vita után - a testület elvetette.

Tárgyalták az idegenrendészeti szervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, amely a törvényalkotási bizottság javaslata alapján lehetővé teszi, hogy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban továbbfoglalkoztassák azokat a kormánytisztviselőket, akik a hivatásos szolgálatot vállalják, de az egészségi, pszichikai vagy fizikai feltételeknek nem felelnek meg.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosításáról, valamint a Nemzeti Földügyi Központ létrehozásával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló javaslat esetében olyan módosítást kezdeményezett a testület, amely alapján könnyítést kapnak a kis mennyiségű meggyet és almát feldolgozók. 

A törvényjavaslat szerint a feldolgozó által az adott évben feldolgozandó gyümölcs legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló szerződésnek meggy esetében az adott év május 15-ig, alma esetében az adott év augusztus 1-ig hatályba kell lépnie. A törvényalkotási bizottság azt kezdeményezi, hogy ne alkalmazzák ezt a rendelkezést annál a feldolgozónál, amely az adott évben legfeljebb 100 tonna meggyet, illetve legfeljebb 200 tonna almát dolgoz fel.

A törvényalkotási bizottság foglalkozott az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványaival is. A gazdasági bizottság azt kezdeményezte, hogy hagyják el a törvényjavaslat azon rendelkezését, amely a lakossági átutalások 20 ezer forintot meghaladó részére egységes illetékmértéket, évi 800 forintot határozna meg.

A szocialista Varga László azt firtatta, mi a korábban bejelentett adócsökkentés visszavonásának oka, illetve külön szavazást kért a módosító javaslatról.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára csak annyit mondott, hogy a kormány támogatja a rendelkezés elhagyását. Azt a bizottság kormánypárti többsége meg is szavazta.

A gazdasági bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatából - amely az Országgyűlés honlapján olvasható - kiderül: a kormány idén a családvédelmi intézkedésekre és a demográfiai programra fókuszál, ezek prioritást élveznek költségvetési szempontból is. "A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását" - indokolták a rendelkezés elhagyását.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom