Belföld
Módosítottak a táppénz számításán
Csökkentek az adminisztrációs terhek – bevezetik a csecsemőgondozási díjat
A főbb változások között említik, hogy gyermekvállalás, betegség vagy munkával összefüggő baleset esetén az összegeket az igénybevételhez legközelebb eső időszak jövedelme alapján állapítják meg – így mind a béremelés, mind a minimálbér-növekedés érezhető lesz a díjak kiszámításakor. Mivel a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetések alapján határozzák meg, ezért abba beletartoznak majd a pótlékok, jutalmak és egyéb kifizetések is.
Szintén újdonság, hogy a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj mostantól akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért pluszjuttatásokat fizetnek ki.
Mivel a változtatások egyik célja volt az adminisztratív terhek csökkentése, az egészségbiztosító mostantól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból dolgozik, tehát megszűnik a munkáltatók eddigi kettős adatszolgáltatása. Érdekesség, hogy ettől az évtől utazási költségtérítés is jár annak a kismamának, aki koraszülött-intézményben ápolt gyermekéhez utazik.
Ahogy korábban lapunk is megírta, a szülési szabadság idejére terhességi gyermekágyi segély helyett ettől az évtől csecsemőgondozási díjat állapítanak meg, amelyet az egészségbiztosító változatlan feltételek mellett fizet ki – tehát csak a megnevezés változik. Az OEP honlapján közzétett részletes tájékoztató a balesetitáppénz-folyósítást érintő változásokra is kitér. Ennek alapján abban az esetben, ha az arra jogosult még a kérelmek benyújtása előtt elhalálozik, január 1-jétől a hozzátartozók is igényelhetik a neki járó összeget – mivel „egy ilyen tragédia esetén a családoknak minden segítségre szükségük van”.
Kiterjesztik az orvosi ösztöndíjakat
Elkészült az a jogszabálytervezet, amely szerint minden Magyarországon végzett orvos állami ösztöndíjrendszerben kaphat helyet az ötéves egyetemi képzést követően – olvasható az Origo hírportálon tegnap megjelent, Zombor Gáborral készült interjúban. Az egészségügyi államtitkár szerint az ösztöndíjrendszerben nettó száz-kétszázezer forintos pluszjövedelem keletkezhet. Szólt arról is, nettó kétszázhetvenezer forintos szakorvosi minimálbért céloztak meg, és „reményeik szerint a következő hónapokban a rendszer el is indul”. Zombor Gábor hozzátette, a már elfogadott 2015-ös költségvetés szerint hatvanmilliárdos keretet fordítanak az egészségügyi intézmények adósságrendezésére, ezzel együtt folyamatosan tárgyalnak a beszállítókkal, valamint a kórházakkal, hogy milyen ütemben történjenek a kifizetések.