Belföld

Módosított vádirat a Hagyó-perben

Terítéken a közlekedési vállalat egykori takarításai szerződései a bíróságon

Csupán három vádlottnak kellett tiszteletét tennie kedden a Kecskeméti Törvényszéken, ahol a takarítási szerződések boncolgatásával és az ügyészség vádmódosításával folytatódott Hagyó Miklós és társai ügyében az úgynevezett BKV-per. A vádlottak továbbra is tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

Hagyó 20150422
Hagyó Miklós egykoron a Fővárosi Közgyűlésben. Kecskeméten tegnap nem volt hivatalos (Fotó: Hegedüs Róbert)

A Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) a járművek és az épületek takarítása nagyüzemi méretekben folyik. Sokáig tucatnyi cég látta el ezt a feladatot, de aztán 2008 végén Demszky Gábor főtanácsadója, Mesterházy Ernő – a büntetőper másodrendű vádlottja – utasítására a BKV a PQS-Plural Kft. és a Renomé Kft. alkotta duóval kötöttek szerződést. A vádirat szerint a 2008. december 22-től hatályos szerződéssel a gazdaságilag indokolatlanul „magas árszabás” miatt a közlekedési vállalatnak 746 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

Ebben a szerződésben a vádirat szerint ludas volt a korábbi vezérigazgató, Antal Attila harmadrendű és utódja, Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató is, mivel a szerződéskötés valódi körülményeiről, Demszky főtanácsadójának utasításáról nem tájékoztatták Kocsis István újonnan kinevezett vezérigazgatót. Ez a vagyoni hátrány a vádiratban szereplő másfél milliárdos károkozásnak éppen a fele, nem kicsi tehát a tét a büntetőperben, amelyben Hagyó Miklós és társaival szemben az a vád, hogy a volt szocialista főpolgármester irányításával működő bűnszervezetben, folytatólagosan szükségtelen szerződéseket kötöttek. Hagyót különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják mint felbujtót, továbbá kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaéléssel, ráadásul hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettét is a terhére rója a vádhatóság.

A takarítási ügyben éppen nem érintett a szocialisták egykori fővárosi vezéralakja, így a tegnapi alkalmon amolyan „kiscsoportos” tárgyalás volt a Kecskeméti Törvényszéken, csupán Mesterházy Ernőnek, Antal Attilának és Balogh Zsoltnak kellett megjelennie. A vádlottak egytől egyig tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését. Antal Attila korábbi vezérigazgató azt mondta, nem vett részt a takarítási tender előkészítésében, sem az elbírálásában, Mesterházy pedig még azt is tagadta, hogy egyáltalán beszélt volna Antallal és utódjával, a Nokia-dobozos ügyet a sajtó elé táró Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóval.

Kedden az ügyészség – az általuk felkért igazságügyi szakértő véleménye alapján – vádmódosítást jelentett be, ami nem érdemi, ám összegszerűségében mintegy száznegyvenmillió forinttal kisebb vagyonihátrány-okozásról szól, ami még így is meghaladja a félmilliárd forintot.

A bíróság tegnap két szakvéleményt is ismertetett a takarítási szerződésekkel, illetve azok értékével kapcsolatosan. Az egyiket maga a vádhatóság felkérésére készítették, a másikat pedig Antal Attila megbízása alapján, egy magánszakértő. Ha azt állítanánk, hogy a két szakértői véleményben volt közös pont, nem lenne igaz. Voltak olyan pillanatok, amikor a tárgyalóteremben a hallgatóság úgy érezhette, itt nem egy bűnszervezet maffiaügyét tárgyalják, hanem lényegében egy takarítási konferencián járunk, ahol a végeredményben az volt, hogy a hatóság számára készített szakvélemény megalapozatlan és hibás.

Az ügyészség a dolgok kontrájaként a magánszakértői véleményt minősítette elfogultnak, s kérte annak kirekesztését.

A bíróság ezt követően ismertette Atkári János, Budapest volt főpolgármester-helyettese tanúvallomását is, de amikor a bíró ezt bejelentette, Mesterházy Ernő védője azonnal tiltakozott, mondván, az SZDSZ-es párttársával, Demszky Gáborral szakító Atkári János később tanácsadóként dolgozott a mostani fővárosi városvezetésnek, ergo vallomásának – idézzük szavait – „nincs használati értéke”.

Tényleg nem is volt, mivel Atkári Jánost 2006-ban Demszky Gábor felfüggesztette főpolgármester-helyettesi pozíciójában, így Mesterházynak már nem kellett tárgyalnia a „gazdasági helyettessel”. A tanúvallomásból lényegében arra lehetett következtetni, hogy a kegyvesztett Atkárinak az lehetett az egyik ősbűne, hogy nem tájékoztatta Mesterházy Ernő főtanácsadót, az SZDSZ akkori koalíciós főtárgyalóját a fővárosi közműcégeknél megnyíló gazdasági lehetőségekről.