Mindent felülír a bevándorlás ügye

Óriási siker, hogy a saját táborán túl tudott mozgósítani a Fidesz, széles konszenzust kialakítva a kvótaellenes népszavazáson. Ezt az eredményt azonban „politikai termékbe kell önteni”, fel kell mutatni valamit, ami megjeleníti a referendum értelmét. Ezt célozza az alaptörvény kormány által tervezett módosítása – magyarázta az elmúlt hét fejleményeit elemezve lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Megjegyezte, a kutatások szerint még a baloldali szimpatizánsok jó része is osztja a kényszerbetelepítés elleni fellépést. Ugyanakkor, szemben a balos pártok érvénytelenségkampányával, az alkotmánymódosítás nem célja, sokkal inkább következménye az október 2-i népszavazásnak. Azt üzeni, nem volt hiábavaló a voksolás, akkora felhatalmazás ez, hogy mindenképp „tenni kell valamit” – érvelt a szakértő.

Eközben az ellenzéki pártok sem mehetnek szembe a közakarattal, a módosítást korábban javasló Jobbik biztosan nem, de a többieknek is figyelniük kell saját szavazótáboruk véleményére. Vagyis a kormány az alaptörvény ügyével továbbra is magánál tartja a kezdeményezést azért is, mert a bevándorlás egyelőre mindent felülíró közéleti téma, és egy darabig még az is marad. A Fidesz így tovább erősíti a centrális erőteret, a többiek nem tudnak „bejönni középre”.

Az ellenzéknek tehát igazából nincs is esélye jót lépni, ezért legfeljebb arra vár, hogy minél hamarabb megszülessen az alaptörvény-módosítás, és megpróbáljon előjönni a saját témáival. Egyelőre leginkább olyan, a kormány számára esetleg kellemetlen ügyekben kísérelnek meg szóhoz jutni, illetve azokat felszínen tartani, mint egy-egy bulvárhír, vagy éppen a Népszabadság kiadásának felfüggesztése, amely azonban sokkal inkább a lapkiadás gazdasági nehézségeiről szóló történet. Ami a népszavazás nyomán megfogalmazott nemzetközi reakciókat illeti, Kiszelly szerint nyilvánvalóan látszik: Brüsszel és Berlin nem engedheti meg magának, hogy a kvótaterveivel szembeni jó politikai alternatívák, mint például a V4-ek által szorgalmazott „rugalmas szolidaritás” vagy a schengeni szabályok betartatása, úgymond szemmagasságba kerüljenek. Ezért úgy csinálnak, mintha ezek nem is lennének, és nem adják fel a kényszerbetelepítési tervei-ket – annyi változik, hogy kvóták helyett immár szolidaritásról beszélnek.

Csakhogy a felmérések szerint a nyugati társadalmakban is egyre többen osztják a visegrádiak kiállását, elképzeléseit, vagy akár Orbán Viktor migránspolitikáját, elég csak megnézni a német internetes kommentelők világát – mutatott rá Kiszelly Zoltán. Az elemző mindezeken túlmenően kitért arra is, azzal, hogy Orbán Viktor pénteken személyesen tájékoztatta Robert Ficót, az unió soros elnökségét ellátó Szlovákia kormányfőjét a népszavazásról, illetve az abból következő törvényalkotási eszközökről, újabb lépéseket tett annak érdekében, hogy az eredményt a visegrádi négyek is elfogadják, s így hangsúlyosabban bekerüljön az érvelésükbe.