Belföld

„Minden diplomára szükség van”

Számos olyan program működik, amely segíti a fiatalok felsőoktatásba való bekerülését és bent maradását – mutatott rá Horváth Zita

A Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában vállaltuk, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya, és hosszabb távon az a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra – mondta lapunknak adott interjújában a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Horváth Zita elismerte, hogy a lemorzsolódást illetően még jelentős hátrányt kell ledolgoznunk, ugyanakkor hangsúlyozta: ma, ha egy fiatal leérettségizik és el tudja érni a ponthatárt, akkor be tud kerülni a magyar felsőoktatásba.

Horváth-Zita
A magyar egyetemeknek ott kell lenniük a nemzetközi porondon – hangsúlyozta az államtitkár (Fotó: Bodnár Patrícia)

–  A nemzetközi piacon is versenyképes egyetemeket szeretne a kormány. Jelenleg milyen a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélése?

–  Az, hogy a magyar egyetemeknek ott kell lenniük a nemzetközi porondon, nem kérdés, és cél, hogy növeljük a nemzetközi aktivitásukat. A rangsorok a nemzetköziesítés szempontjából fontosak, hiszen ha külföldön látják az egyetemeinket valamelyiken szerepelni, nagyobb eséllyel jönnek hozzánk tanulni a fiatalok. Pozitív jelenség, hogy egyre több külföldi hallgató választja a magyar egyetemeket. Ugyanakkor sokan túlmisztifikálják a nemzetközi rangsorokat. Ezek alapvetően az egyetemek tudományos minősítettségét nézik különböző szempontok alapján, ami nagyon fontos, de nem lehet kizárólagos egy felsőoktatási intézmény értékelésénél. Az oktatási tevékenység legalább annyira számít, mint a kutatási. Vannak kiváló kutatók, akik egyúttal nagyon jó oktatók is, de sok olyan tanár is van, aki bár nem biztos, hogy a saját tudományterületén a legkiválóbbak között szerepel, de olyan szakmai élményt tud nyújtani az egyetemen, amely hatására a hallgatók később a pályán maradnak. A rangsorok nem mérik azt sem, hogy egy egyetemnek milyen szerepe lehet a társadalmi mobilitásban, miként tudja biztosítani a lehetőséget azoknak a fiataloknak, akik szociálisan hátrányos helyzetből érkeznek.

–  Ha a diplomások arányát nézzük, az uniós átlaghoz képest hogyan állunk?

–  A Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában vállaltuk, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya a lakosságon belül. Azt gondolom, hogy ezt lehet tartani, és hosszabb távon a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra. A digitalizáció megjelenésével a legtöbb munkakör betöltéséhez magas szintű tudásra van szükség, a munkahelyek elvárják a diplomát. Természetesen szükség van a szakképzett munkaerőre is, de egy biztos: akár a fizetéseket nézzük, akár a foglalkoztatottsági rátát, a diplomával rendelkezők mindig jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon.

–  A kormány oktatáspolitikájával szemben gyakran hangzik el kritikaként, hogy egyre több diák szorul ki a felsőoktatásból és nem biztosított a fiatalok számára az esélyegyenlőség.

–  Természetesen mindig van mit javítani, de nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk. A magyar felsőoktatás 1990 előtt egyenlő volt az elitoktatással, ezt követően azonban kinyílt a világ, a valós igényekhez képest már-már többen mentek diplomát szerezni. Ha most megnézzük a felsőoktatásba bekerült hallgatókat, a mutatók alapján nagyon sok hátrányos helyzetű fiatal tanul egyetemeken. Ez többek között annak köszönhető, hogy számos olyan program működik, amely segíti a felsőoktatásba való bekerülést és a bent maradást is. Ma, ha egy fiatal leérettségizik és el tudja érni a ponthatárt, akkor be tud kerülni a magyar felsőoktatásba. Ha államilag támogatott formában tanul és jó jegyei vannak, akkor képzési ösztöndíjat kap, amit két lépcsőben negyven százalékkal sikerült megnövelnünk. Kaphatja továbbá a rendszeres, illetve rendkívüli szociális ösztöndíjat, és további programokban is részt tud venni. Emellett a felzárkóztatás területén az egyik legnagyobb innováció a roma szakkollégiumok rendszere, amelynek köszönhetően megduplázódott azoknak a roma fiataloknak az aránya, akik a felsőoktatásban tanulnak. Meg kell említeni a duális képzést is, amely esetében túl azon, hogy gyakorlatorientált képzésben részesülnek a hallgatók, fizetést is kapnak a cégektől. A pedagógusképzésben a Klebelsberg-ösztöndíjat biztosítjuk, ami szintén segíthet a hátrányos helyzetű fiataloknak, akik egyébként nagy számban jelentkeznek erre a pályára.

–  A lemorzsolódást hogyan kívánják csökkenteni?

–  Az egyetemek nagyon komoly lemorzsolódást csökkentő, felzárkóztató programokat szerveznek uniós, hazai és saját erőforrásaikból. Ebben a tekintetben azonban mindenképp van még hova fejlődnünk. Minden esetben meg kell nézni, hogy mi áll a lemorzsolódás hátterében, például, hogy a hallgató azért nem tudja-e tartani az ütemet, mert nem rendelkezik a szükséges tudással, vagy mert anyagilag nem bírja, vagy mert nincs nyelvvizsgája. Itt több évtizedes hátrányt kell ledolgozni.

–  Közeleg a felvételi jelentkezés február 15-i határideje. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján melyek a legnépszerűbb szakok, és mely képzések esetében lenne szükség több hallgatóra?

–  Fontos felidézni, hogy most már kizárólag elektronikusan lehet jelentkezni, és a jelentkezők három szakot ingyenesen jelölhetnek meg, a sorrenden pedig lehet módosítani nyárig. Szaktól függetlenül azt javaslom a fiataloknak, hogy menjenek továbbtanulni, hiszen a tanulás érték. A gazdaságtudományi képzések még mindig nagyon népszerűek, egyre többen tanulnak műszaki területeken is, ezenkívül növekszik a pedagógusképzésben részt vevők aránya. Ha megnézzük az egyes régiók munkaerőpiaci szereplőit, elmondható, hogy minden diplomára szükség van. Ugyanakkor több szakember kellene az agrárképzésben, és az egészségügyben is hiány van a diplomás ápolókból, esetükben ösztöndíjakkal próbáljuk a fiatalokat ösztönözni, hogy válasszák ezt a pályát. Továbbra is szükség van az informatikusokra, illetve arra is, hogy több fiatal vegyen részt a pedagógusképzésben, hiszen jó tanárok nélkül a köznevelési rendszerből nem fognak kikerülni a későbbi jó mérnökök, jogászok, orvosok.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom