Belföld

Milliárdok tiszteletdíjra

A kutatóközpontok megmaradt pénzösszegei kötelezettségvállalással terheltek, az intézeti költségvetési maradvány pedig nem a működtetést szolgálja – válaszolta az Akadémia

Az MTA visszautasít minden olyan törekvést, amely a jogbiztonság mellőzésével az Akadémia vagyonának felélésére irányul – írta a köztestület.

Az Akadémia gazdálkodása átlátható, minden kutatóközpont rendszeresen nyilvánosságra hozza elemi költségvetéseit és költségvetési beszámolóit – szögezte le lapunk kérdésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), amely rendhagyó módon a honlapján közölte azokat az adatokat, amelyekről a Magyar Hírlap egy hete érdeklődött a köztestület gazdálkodásával kapcsolatban.

Az MTA válaszaiban ismertette, a 2019. évi költségvetése törvényben meghatározott, tervezett kiadási főösszege 56 146,5 millió forint, amelynek forrása 44 067,4 millió forint bevétel. Ebből mintegy 20 110,6 millió forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejezetéből várható. Kitértek továbbá arra, hogy a közvetlen költségvetési támogatás 12 079,1 millió forintnak felel meg.

Közölték azt is, az akadémikusok tiszteletdíja évi kétezer-egyszázmillió forint, az MTA doktorainak tiszteletdíja pedig járulékkal együtt évi háromezer-háromszázhatvanmillió forint. „Ezt a köztestület köteles hiánytalanul biztosítani a kedvezményezettek részére, az összeg havonta egyenlő arányban érkezik, a kincstári finanszírozás rendje szerint. Felhasználása más célra nem lehetséges” – írták.

Megkérdeztük, hogy ha az Akadémiának vannak szabadon felhasználható forrásai, az átmeneti időszakban miért nem „hitelezik meg” ezekből a dologi kiadásokat. Rámutattak, hogy az MTA-ról szóló törvény garantálja az alaptámogatás biztosítását, a fő kérdés a jogszabályok szerinti finanszírozás. „Az MTA visszautasít minden olyan törekvést, amely a jogbiztonság mellőzésével az Akadémia vagyonának felélésére irányul. Sem a kutatóintézetek jövőjével, sem a majdani finanszírozási rendszerrel kapcsolatban az MTA semmilyen konkrét tervet nem kapott” – hangsúlyozták. Hozzátették: az ismeretlen finanszírozási jövő hatalmas kockázatot rejt magában, ezért minden olyan lépés, amelyet az ITM a források tulajdonosaként javasolt, „vállalhatatlan kockázatot” jelent számukra. Nyomatékosították azt is, hogy a kutatóközpontok év végi maradványai kötelezettségvállalással terheltek, és az intézeti költségvetési maradvány összege nem a működtetést szolgálja, célzott felhasználása miatt minden intézménynek elszámolási kötelezettsége van a támogatóval szemben.