Belföld
Migránshullámon érkező terroristák
Hatékony fellépés csak a probléma forrásának kezelésével lehetséges, segíteni kell a helyreállítást – szögezte le Kövér László

Ma is szolidárisnak kell lenni azokkal a NATO-tagországokkal, amelyek közvetlenül veszélyben érzik magukat. Legyen szó akár a Baltikum, Lengyelország és más szövetségesek katonai fenyegetettségéről vagy a terrorizmus és radikalizmus térnyeréséről a tőlünk távolabb eső régiókban – jelentette ki Kövér László házelnök a NATO 2015: védelmi és biztonsági adaptáció címmel a Parlamentben rendezett nemzetközi konferencián. Kitért arra, hogy a déli és kelet-közép-európai szövetségesek, így hazánk számára is rendkívüli kihívást jelent a kezelhetetlennek látszó menekültáradat. Hatékony fellépés csak a probléma forrásának kezelésével lehetséges – folytatta a politikus az MTI beszámolója szerint –, ezért Észak-Afrikában és a Közel-Kelet egyes részein segíteni kell abban, hogy helyreálljon az államok működőképessége. Mindez nem a NATO dolga, ám a partnerségi kapcsolatok és eszközök révén mégis támogatnia kell a stabilitást. Katonai feladat tehát egyelőre nincs, a délen jelentkező fenyegetések és kihívások elleni fellépéssel, a partnerországok biztonsági és védelmi képességeinek fejlesztésén keresztül a szövetség mégis hozzájárulhat a megoldáshoz.
Kövér kitért arra is, hogy a gazdasági ellehetetlenülés, az állami struktúráiban megrendült közel-keleti és észak-afrikai államok helyzete a terrorfenyegetettség erősödését, továbbá az Iszlám Állam előretörését is „segíti”. A soha nem látott menekülthullámot kihasználva beszivárgó dzsihadisták pedig, mint azt a tragikus párizsi terrorcselekmények is alátámasztják, komoly biztonsági kockázatot jelentenek. „Szolidárisak vagyunk Franciaországgal, és szövetségeseként mellette állunk ebben a nehéz helyzetben” – szögezte le. A terrorizmus elleni harc ugyanakkor átfogó megközelítést igényel, nem elég csak „katonai lencsén” keresztül vizsgálódni. Sőt, szükség van a társadalom ellenálló képességének növelésére is. A házelnök végül megerősítette hazánk elkötelezettségét Montenegró NATO-tagsági törekvéseinek támogatásában.
Köszöntőjében Simicskó István honvédelmi miniszter kiemelte: Magyarország 2022-ig szeretné megduplázni védelmi költségvetését a honvédség fejlesztése érdekében. Úgy fogalmazott, az elmúlt időszak próbatételei még inkább abba az irányba hatnak, hogy a NATO valódi értékközösségé váljon a meglévő katonai és érdekszövetség mellett. Szerinte a párizsi merényletek is bizonyítják, reális belső biztonsági kockázatokkal jár a tömeges bevándorlás. Hazánk mintegy ezer katona jelenlétével is kifejezi a nemzetközi szövetség iránt érzett szolidaritását – fűzte hozzá.
Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár arról beszélt, mára eldőlt, a NATO-nak folyamatosan változnia kell, ha meg akarja védeni állampolgárait, s a szövetség rugalmas, kész szembenézni a kihívásokkal.
„A baloldal igazságteremtő ereje halott”
Kövér László házelnök felavatta Kéthly Anna szociáldemokrata képviselő szobrát a Budapesten, a Kossuth tér mellett található Olimpiai parkban. A mintegy két méter magas műalkotást Nagy Benedek szobrász készítette. Kövér László avatóbeszédében úgy jellemezte Kéthly Annát, mint aki lelkében magyar, eszméiben szocialista, értékeiben demokrata, azaz magyar szociáldemokrata volt. A házelnök szerint a szobor bronzba öntött bizonyossága annak, hogy a 20. században nem volt lehetetlen a nemzeti gondolat és a baloldali politika összekapcsolódása. Napjainkra azonban az európai és a magyar baloldal igazságteremtő ereje is halott – fogalmazott Kövér László. Kijelentette, a múltban a kommunizmus tette tönkre a baloldalt, napjainkban pedig a „szabadság jelszavával visszaélő és a szabadság ellen forduló liberalizmus”.