Mérlegen a segélyezés, áttekinti a kormány az új rendszer adatait

Egyfajta mérleget készít a kormány a segélyezési rendszer tavaly március elsejétől hatályos átalakításának tapasztalatairól, eredményeiről – értesült lapunk. A szociális államtitkárság minapi háttérbeszélgetésén elhangzott, az már biztos, a jövedelempótló támogatások tekintetében nem csökkent az érintettek száma. Ez azért fontos, mert az új szisztéma kapcsán a szocialisták korábban arról beszéltek, akár egymillióan is elveszíthetik a juttatásaikat. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere lapunknak ezt már akkor is határozottan cáfolta.

Az átfogó változtatás lényege az volt, hogy különválasztották az állam és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatait. Nagy vonalakban: a központi költségvetésből finanszírozott jövedelemkompenzáló támogatások így a járásokhoz, a kiadáskompenzáló segélyek pedig a helyi önkormányzatokhoz kerültek. A közkeletű nevén „munkanélküli segély” – és egyéb juttatások – megítélése automatizmussá vált, a járások pedig garantálták a kifizetések biztonságát.

A települési támogatásokhoz az önkormányzatok alapvetően saját forrásaikat tudják azóta felhasználni, elsősorban a helyi adót. A rosszabb helyzetben lévő települések számára harmincmilliárd, szükség esetén pedig további ötmilliárd forintos központi költségvetési forrást nyitottak meg. Nem fordulhat elő tehát, hogy pénz híján ellátás nélkül maradnak az erre jogosult emberek. Úgy tudjuk, az említett alapban még maradhatott is pénz, vagyis a települések nem kényszerültek teljes mértékben felhasználni ezt a lehetőséget. Fontos eredmény az is, hogy az önkormányzati körbe sorolt, illetve ott tartott, úgynevezett lakásfenntartási juttatások szinte teljes mértékben megmaradtak – vagyis ezen a téren is érvényesült egyfajta folyamatosság. Ugyanakkor e források neve tavaly óta egységesen „települési támogatás”.

Balog Zoltán az új rendszer kapcsán arra mutatott rá: az új szabályozás növelte a biztonságot, miközben a többi segély is megmaradt, csak részben átnevezték. Ezeket immár sokkal inkább a helyi közösség igazságérze-tét és teherbíró képességét figyelembe véve osztják el – érvelt az új rendszer mellett. Az elmúlt több mint egy év tapasztalatai alapján a humántárca most konkrétan felméri, teljesültek-e a rögzített célok.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt már korábban elmondta lapunknak, az eddigi ellátásokat szinte minden városi önkormányzat bevette a vonatkozó rendeletébe, több helyütt bővítették is a támogatásokat. A jogszabály ugyanis a döntést a települések kezébe adta, kiemelve, hogy a létfenntartást veszélyeztető krízishelyzetben kötelesek rendkívüli támogatást nyújtani, ennek feltételeit pedig a települési támogatásokat megfogalmazó helyi rendeletben kellett meghatározni. Fontos megjegyezni, hogy a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökkent, pusztán az elosztás módja változott meg. Czibere egyébként már a bevezetés idején ígéretet tett arra, hogy ha indokolt, akár menet közben igazítanak a rendelkezéseken. Eddigi információink szerint erre eddig nem volt szükség.