„Megváltozott Budapest szellemisége”

Tarlós Istvánt a főváros átvételekor félbehagyott munkák, megkérdőjelezhető szerződések fogadták (Fotó: Csudai Sándor)

A főpolgármester sorra vette a rövid és középtávú fejlesztéseket, majd bejelentette, hogy fontos szerepet szán a környezetvédelmi beruházásoknak, így például egy második hulladékfeldolgozó és iszapégető megvalósítását is tervezi, de kiemelt elem lesz az árvízvédelmi és vízvezetékrendszerek helyreállítása is. Ezek mellett – folytatta – a kötött pályás közlekedésfejlesztési terveknek „bele kell férniük” a támogatható uniós beruházások körébe. Külön megemlítette a 3-as metró rekonstrukcióját, a földalatti szerelvénycseréjét, a HÉV- és metróvonalak összekötését, vagyis az úgynevezett 5-ös metrót, valamint számos villamosprojektet.

A főváros átvételekor félbehagyott munkák, megkérdőjelezhető szerződések fogadták, azóta viszont „döntő különbség van a városvezetés hozzáállásában” – mondta a főpolgármester, aki ismertette Budapest 2030-ig szóló fejlesztési terveit is. Ezek célja szerinte a minőségi élet megteremtése.

Tarlós István több elképzelést a kormánnyal közösen valósítana meg, így például az állatkerti, margitszigeti és városligeti beruházásokat. Úgy fogalmazott, hogy ezen az úton haladna tovább, és felvállalja a baloldali szavazók képviseletét is, hiszen minden budapesti főpolgármestere kíván lenni.

Az eseményen felszólalt az egyes kiemelt jelentőségű fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztos is, aki arról beszélt, hogy Budapest sikere nemzeti érdek, és nem pusztán a romeltakarításra törekednek, hanem építkeznek is. Fürjes Balázs emlékeztetett, hogy utoljára 1990-ben születhetett újjá a főváros, de az akkori városvezetés nem lett partnere a budapestieknek. Ehelyett jött a rendetlenség, a „nokiás dobozok, az el nem készült 4-es metró és a hihetetlen mértékű eladósodás”. G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy „ez egy teljesen megváltozott főváros, kijelenthetjük, ez a Budapest a miénk”.