Belföld
Megválasztották Lenkovics Barnabást az Alkotmánybíróság elnökévé
Az ellenzék nem támogatta a jelöltet
A Ház titkos szavazással, a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával megválasztották az Ab új vezetőjét. A képviselők 132 igen szavazattal, 6 nem ellenében fogadták el Kövér László házelnök személyi javaslatát. Lenkovics megbízatása 2016. április 21-ig szól.
Paczolay Péternek, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le, a törvényi előírások értelmében utódját három hónappal korábban lehet megválasztani. A parlament az Ab tagjai közül választotta ki a testület elnökét, akinek személyére Kövér László házelnök tett javaslatot pénteken.
Lenkovics az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta a posztot
Az Alkotmánybíróság 2015. február 25-ei hatállyal megválasztott elnöke erről eskütételét követően nyilatkozott újságíróknak hétfőn az Országházban. Lenkovics Barnabás kijelentette, személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Alkotmánybíróság működését érintő korlátozások. Ennek részleteiről hivatalba lépését követően kíván beszélni, ugyanakkor méltatta, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter megnyilatkozása szerint is eljött az idő a felülvizsgálatra, ami az új elnök szerint nemzetközileg is jó fényt vetne Magyarországra és az Ab-re. Lenkovicsúgy látja, külön tudományos és politikai vitakérdés, hogy vissza kellett-e venni a hatalmi bíráskodásból. Az Ab hatáskörének "nehéz fegyverzeteként" beszélt a megsemmisítésről, hozzátéve: nem kell mindig azzal élni, például puhább hatásköri megoldás egy szignalizáció, egy részletesálláspont-kifejtés esetleg ajánlásokkal. A szavazást firtató kérdésre sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a Jobbik, az MSZP és a DK nem vett részt abban magát. Szólt arról is, hogy saját kezdeményezése volt, hogy találkozzon a frakcióvezetőkkel, hogy a szavazás ne egy névről szóljon, hanem arccal, véleménnyel is társuljon.
Lenkovics Barnabás jogász 1950. július 26-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon. Nyíregyházán a Zrínyi Ilona Gimnázium orosz tagozatán érettségizett 1969-ben. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK) végezte, 1974-ben szerzett diplomát summa cum laude minősítéssel. 1991-ben védte meg kandidátusi disszertációját Tulajdonjogi rendszerváltozás címmel, 1992-ben lett az állam- és jogtudomány kandidátusa. 1974-től az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén oktatott 1976-ig gyakornokként, 1982-ig tanársegédként, 1991-ig adjunktusként, 1999-ig egyetemi docensként. 1996-ban nevezték ki tanszékvezető tanárnak az ELTE győri kihelyezett tagozatán, és ott megszervezte a polgári jog oktatását. Az 1998-2001-es időszakban Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 1999-ben szerezte meg a "habilitált" tudományos fokozatot, és 2000-ben elnyerte az egyetemi tanár címet. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának. Kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog. Több egyetemi jegyzet, tudományos publikáció szerzője. 1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki. 2001. július 1-jétől az állampolgári jogok parlamenti biztosaként tevékenykedett. 2007. március 19-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, e tisztségét 2007. április 21. óta tölti be.
Az ellenzék nem támogatta Lenkovicsot
Az LMP ellenzéki párt az Lenkovics hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos nézete miatt nem támogatta a jelöltet, közölte Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, emlékeztetve Lenkovics Barnabás korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint számára a hatalmai ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy azoknak egymást akadályozniuk kellene. Schiffer szerint az Ab elnökének olyan szerepfelfogására lenne szükség, amely "körmére néz a magáról megfeledkező kormányhatalomnak és a parlamenti többségnek".
Rogán: Lenkovics nagy tekintélyű jogász
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint Lenkovics Barnabás olyan nagy tekintélyű jogász, akivel szemben nehéz ellenérveket felhozni, hiszen a hazai és a nemzetközi közvélemény és szakmai élet kihívásainak egyaránt megfelel.
A Fidesz frakcióvezetője felelőtlennek tartja az ellenzéki frakciók magatartását, amelyek közül több is bojkottálta a hétfői voksolást. Szerinte az ellenzék kifejezetten hatalmi okokból próbálta megakadályozni a választás eredményességét.
Azzal kapcsolatban, hogy Lenkovics Barnabás a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Ab működését érintő korlátozások, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: annak idején azért változtattak (elsősorban adóügyi kérdésekben) az Ab hatáskörén, mert az európai válság körülményei gyors és cselekvőképes kormányzást igényeltek. A magyar gazdasági helyzet ugyan lényegesen javult, de az európai válság még nem múlt el, így ennek fényében kell megfontolni minden javaslatot - közölte.
A Magyar Liberális Párt szerint nem lehet komolyan venni az Ab elnökéről döntő parlamenti szavazást, ezért Fodor Gábor nem támogatta Lenkovics megválasztását. A párt elnöke, a független képviselő komédiának nevezte a választást, mert szerinte a Fidesz kormányzása alatt az Ab-t kiüresítették és megszűnt a testület értelme. „Az Alkotmánybíróság jogkörét az elmúlt években csökkentették, a testület létszámát viszont úgy növelték, hogy a Fideszhez egyértelműen kötődő személyeket választottak alkotmánybírává” - közölte Fodor Gábor. Hozzátette, kritikája ezúttal nem elsősorban Lenkovics Barnabás személyének szól.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja semmilyen körülmények között nem tudja támogatniLenkovics Barnabás megválasztását, ezért a párthoz tartozó független képviselők ellene szavaztak. Szelényi Zsuzsanna képviselő azt mondta, hogy Lenkovics alkotmánybíróként korábban elutasította a kormányt bíráló beadványokat. Szelényi meggyőződése, hogy Lenkovics Barnabás nem képes visszaállítani az utóbbi években tapasztalható alkotmányossági hiányosságokat.
A Demokratikus Koalíció (DK) sem támogatta jelöltet. "Lenkovics Barnabás korábban kiváló jogász volt, aki az utóbbi években sajnálatos és érthetetlen okból sokat tett a jogállamot lebontó Orbán-kormányok hatalmának bebetonozásáért" - indokolta közleményében Kerék-Bárczy Szabolcs. „Az ellenzéki párt szerint a jelenlegi Alkotmánybíróság nem a hatalom ellenőrző szerve, hanem annak kiszolgálója, emiatt teljesen mindegy, ki a taláros testület elnöke, Lenkovics Barnabásnak pedig vissza kellene utasítania a felkérést” - közölte a DK elnökségi tagja.
Az MSZP-s Bárándy Gergely értékelése szerint a jelölt méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára. „Lenkovics Barnabás alkotmánybírósági döntéseinek vezérelve úgy dönteni, ahogy az Orbán Viktornak a kedvére van” – közölte az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke. Hozzátette, az MSZP bojkottálta az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztásáról szóló parlamenti szavazást, mert nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás „elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.
A Jobbik képviselői a szavazólapot sem vették fel Lenkovics Barnabás megválasztása során, mert nem kívánták legitimálni a Fidesz által kialakított alkotmánybírósági rendszert - közölte Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján.
A politikus közölte: többek között azt kifogásolják, hogy a kormánypártok nem konzultálnak az ellenzékkel az új alkotmánybírók jelöléséről.Szerinte az Ab-t a Fidesz a saját képére igazította, és olyan törvényt hozott, amellyel nemcsak az emberektől vette el az Ab-hez fordulás lehetőségét, de az Országgyűlés tagjainak mozgásterét is csorbította. Emlékeztetett: a képviselők legalább 25 százaléka kérhet normakontrollt.