Megújuló nemzetiségi intézmények

Az eddigiekhez képest jelentős pluszforrásokhoz jut már az idén is a hazai német kisebbség. A bővülés részeként huszonnyolcmillió forint felújítási támogatásban részesül a Véméndi Német Nemzetiségi Önkormányzat által fenntartott óvoda, húszmilliót kap a szintén a német önkormányzat fenntartásában lévő mecseknádasdi Schlossgarten Óvoda és Bölcsőde. További tizennégymilliót fordíthat az országos önkormányzat az általa működtetett pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollé­gium kollégiumépületének felújítására, míg a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja bővítéséhez jövőre huszonötmilliós támogatást ad az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hazánk második legnagyobb nemzetisége amiatt is jelentős anyagi hozzájáruláshoz juthat, mert a nemzetiségi önkormányza­tok által fenntartott, összesen hetvennégy intézmény közül negyvenötöt ők működtetnek.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a hírre reagálva azt mondta, a bajai létesítmény nem csak a legnagyobb, de az egyik legszínvonalasabban is működő német nemzetiségi intézmény, amely meghatározó szerepet játszik az értelmiségi utánpótlás nevelésében. Szellemiségét jól tükrözi, hogy rendezvényein négy – a magyar, a német, a magyarországi német és az európai – himnusz hangzik el, jelezve azt a sokféle kötődést, amivel az ide járó fiatalok találkoznak, és amelyet tanulmányaik során magukévá tesznek. Ez azt üzeni a világnak: lehet egyszerre erős kötődésünk a hazánkhoz, az anyaországunkhoz, a saját nemzetiségi közösségünkhöz és a kontinenshez, amelyen élünk.

Kulturális, oktatási és konferenciaközpontot hozna létre a lengyel kisebbségi önkormányzat Balatonbogláron. A Lengyelek Világszövetsége azt kéri a szervezettől, budapesti, komplex tanintézményük legyen a kelet-közép-európai térség módszertani centrumja.

5 perces interjú: Rónayné Slaba Ewa Maria, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke

– Mi lesz 2017 fő feladata?

–  A rengeteg futó és tervezett projekt közül kettőt emelnék ki. Az egyik a lengyel nemzetiség magyarországi megtelepedése háromszázadik évfordulójának megünneplése, a másik pedig a balatonboglári kulturális és oktatási központ fejlesztése. Az évforduló kapcsán tavasszal egy konferenciát, augusztusban pedig a szokásos búcsún túlmenően egy kiállítást szeretnénk tartani. Utóbbi kettőre Derenken, az Aggteleki-karszt ma már nem létező községének területén kerül sor.

– Miért Balatonbogláron jönne létre a tervezett központ?

– A lengyelek ezer szállal kötődnek a településhez, elég csak arra utalni, hogy a második világháború alatt itt találtak menedékre honfitársaink. Az önkormányzat idén egy ingatlant vásárolt a településen, ahol kulturális, oktatási és konferenciaközpontot szeretnénk létrehozni. Ez nem olcsó, mert bár maga az épület jó állapotban van, akad benne mit modernizálni. Mindez tíz-tizenöt millió forintba kerülhet.

– Mennyien férnek el benne?

–  Bentlakásos módon harminc embert lesz képes kiszolgálni. Fontos megjegyezni, nemrég kaptunk egy levelet a Lengyelek Világszövetségétől, amelyben azt kérik, budapesti komplex tanintézményünk legyen a kelet-közép-európai térség módszertani központja. Ez nagyon szép, de egyben nehéz feladat is számunkra. A közeljövőben várunk egy lengyel oktatási delegációt, amellyel tisztázzuk majd a részleteket. Bízunk benne, hogy a célkitűzés mellé pluszforrást is biztosítanak.

Jövőre 8,7 milliárd forintot kapnak a 2010-es 3,2 milliárd forinttal szemben a nemzetiségi önkormányzatok. Hazánkban a tizenhárom nemzetiség 2010-ben még csak tíz intézményt működtetett, ezek száma mára elérte a hetvennégyet, amiből a német nemzetiségi önkormányzatok negyvenötöt tartanak fenn.

5 perces interjú: Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke

– Mire jut a pluszforrásból?

– Sok egyéb mellett a működési
költségekre mindenképpen többet kell fordítanunk, s várhatóan bővebb forrásból gazdálkodik majd a heti­lapunk is.

– Utóbbi alatt mit értsünk?

–  A tizenhat oldalas újság jelenleg háromezer példányban kerül az előfizetőkhöz, a fedő- és hátsó lapjai színesek, munkatársi gárdája a főszerkesztőt is beleszámolva négy-öt fős. Rendszeresen kerülnek bele gyermekeknek, fiataloknak szóló behúzások, és esztendőnként egyszer kulturális melléklet. Ha ide a korábbinál erősebb forrásokat tudunk koncentrálni, az azt jelenti, hogy a kollégák gyakrabban utazhatnak vidékre riportokat készíteni, anyagokat felvenni. Így szaporodnak a fényképes cikkek, bővebb és részletesebb tudósítások kerülhetnek az orgánumba, hiszen a pénzhiány nem lesz akadálya a vidékjárásnak.

– Kik olvassák a lapot?

–  Fő megrendelői magánemberek, de a kisebbségi önkormányza­tok, nagykövetségek, minisztériumok is rendszeresen előfizetnek rá. A beérkező példányokat pedig a helyi német nemzetiségi tanintézményeknek, könyvtáraknak juttatják.

– Mire jut még a plusz állami pénzből?

–  A német nemzetiségi önkormányzatok negyvenöt intézményt működtetnek, s évről évre egyre több feladatot vesznek át, vállalnak magunkra. Jellemző adat, hogy az önkormányzat tagjai csak idén tizenhárom intézmény működtetését kezdték el, illetve vonták magukhoz. Létszámgondokkal küzdünk, ezért szükséges, hogy e téren is előre lépjünk, az üres állások betöltéséhez pedig pénz kell.