Belföld
Megújulhat a statisztikai adatgyűjtés
Uniós irányelvekhez igazodik januártól a rendszer
A cél az, hogy független forrásból, megbízható, tényszerű, tudományos megalapozottságú, ellenőrzött minőségű és biztonságos legyen az adatszolgáltatás – így érvelt a statisztikai törvénymódosítás parlamenti vitájában, az előterjesztő nevében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára, aki szerint a „statisztika a demokrácia fontos eszköze”, a vitákhoz, a véleményalkotáshoz adnak támpontot az adatok. Megírtuk, az azóta elfogadott jogszabállyal valójában a huszonhárom év alatt huszonhétszer módosított helyett jött létre új törvény, amely meg is jelent a Magyar Közlönyben, vagyis Áder János államfő aláírta a dokumentumot. Az ellenzék természetesen aggodalmát fejezte ki a változtatásokkal kapcsolatban, melyeket Lázár János miniszter részben a kapcsolódó uniós irányelv módosulásával magyarázott. Az indoklás szerint fontos célja az új európai szintű szabályozásnak, amelyhez januártól így hazánk is csatlakozik, hogy az esetleges torzító kormányzati szándékot (lásd Görögország) a jövőben el lehessen kerülni. Az uniós jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti statisztikai hivatalokat be kell vonni az adminisztratív nyilvántartások kialakításának, módosításának és megszüntetésének folyamatába.
Ami a részleteket illeti: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra is kormányhivatal marad, ám további garanciális szabályokat rögzítettek a szakmai önállóság érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét, a szervezet elnöke pedig „feladatainak ellátása során nem utasítható”. Részletesen meghatározták a KSH elnökének és helyetteseinek kinevezési és felmentési szabályait, továbbá erősítették az elnök jogkörét.
A törvény rögzíti az adminisztratív adatokhoz hozzáférés adatvédelmi biztosítékait és az adatátadás szabályait is: tilos egyedi adatot átadni, büntető- vagy polgári peres, hatósági és adóigazgatási eljárásra felhasználni. Nem hozható nyilvánosságra olyan egyéni adat, amely lehetővé teszi egy vállalat, intézmény vagy ember azonosítását. A jogszabály külön rendelkezik a tudományos célú hozzáférés szabályairól, amihez adatvédelmi biztosítékokat határoz meg.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke először tavaly ősszel beszélt az új törvény szükségességéről. Már akkor kitért arra is, hogy az EU új statisztikai rendelete megerősíti a nemzeti hivatalok függetlenségét, és lehetővé teszi, hogy azok korlátozás nélkül vegyenek át – egyedi azonosításra alkalmas – adatokat a különböző állami szervezetektől és hatóságoktól.
Ami a részleteket illeti: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra is kormányhivatal marad, ám további garanciális szabályokat rögzítettek a szakmai önállóság érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét, a szervezet elnöke pedig „feladatainak ellátása során nem utasítható”. Részletesen meghatározták a KSH elnökének és helyetteseinek kinevezési és felmentési szabályait, továbbá erősítették az elnök jogkörét.
A törvény rögzíti az adminisztratív adatokhoz hozzáférés adatvédelmi biztosítékait és az adatátadás szabályait is: tilos egyedi adatot átadni, büntető- vagy polgári peres, hatósági és adóigazgatási eljárásra felhasználni. Nem hozható nyilvánosságra olyan egyéni adat, amely lehetővé teszi egy vállalat, intézmény vagy ember azonosítását. A jogszabály külön rendelkezik a tudományos célú hozzáférés szabályairól, amihez adatvédelmi biztosítékokat határoz meg.
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke először tavaly ősszel beszélt az új törvény szükségességéről. Már akkor kitért arra is, hogy az EU új statisztikai rendelete megerősíti a nemzeti hivatalok függetlenségét, és lehetővé teszi, hogy azok korlátozás nélkül vegyenek át – egyedi azonosításra alkalmas – adatokat a különböző állami szervezetektől és hatóságoktól.