Mégsem kell kitakarni az intézkedő rendőrt

Nem kell a rendőr hozzájárulása – döntött a testület (Fotó: Varga Imre)

Két – rendőrök képmásának nyilvánosságra hozatalával összefüggő perekben született – jogerős bírósági ítéletet is megsemmisített tegnap kimondott határozataiban az Alkotmánybíróság (AB). Mindkét beadványozó azért fordult a testülethez, mert a bíróságok elmarasztalták őket, miután az érintett rendőrök hozzájárulása nélkül hozták nyilvánosságra azok képmásait. A rendőrök személyiségi jogaik sérülése miatt perelték be a tartalomszolgáltatókat, s kártérítést követeltek. A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra. A bíróságok ebben a két ügyben is kimondták a jogsértést, az alperesek azonban nem nyugodtak be a döntésbe, és alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, mert szerintük a bírósági döntések sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a sajtószabadságot. Felhívták a figyelmet arra: az európai joggyakorlatban példátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosításra alkalmatlan módon lehet közölni. Az AB a beadványozók álláspontját osztotta, és megállapította, hogy a támadott bírósági döntések sértik a sajtószabadságot. A testület fenntartotta azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.

A határozatokban a testület utalt a korábbi határozatára, amely szerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá (ilyen például az öncélú közzététel), illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb (például az egyébként közérdeklődésre számot tartó eseményről készült felvétel körében a megsérült rendőr szenvedését megörökítő felvétel) – mondta ki az AB. A testület ezért mindkét ügyben megsemmisítette a támadott bírósági döntéseket. A most meghozott határozatokhoz Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt fűztek.