Megrögzött szokásokat kell levetkőzni

Az új egészségügyi államtitkár a Semmelweis-nap alkalmából az ágazat legfontosabb problémáiról beszélt, a legégetőbbnek pedig az általános szakemberhiányt nevezte. Mint mondta, a kormányzat igyekszik megállítani az orvoselvándorlást, amihez „sok minden kell”, így a következő évek szakpolitikai intézkedéseit, tehát az egészségügy jövőjét ez fogja meghatározni.

A felvetésről a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökét kérdeztük, aki egyetért Zombor Gáborral, ám meglátása szerint a szakemberhiányon belül fontos kiemelni, hogy például a háziorvosok, radiológusok, sugárterapeuták és kórboncnokok esetében még égetőbb a helyzet. Ezen kívül – folytatta Csiba Gábor – területi eloszlás szerint is érdemes vizsgálni a kérdést, hiszen más-más szakterületeken van hiány például az ózdi kórházban, mint mondjuk egy fővárosi intézményben. Hozzátette, vannak olyan részei is az országnak, ahol általában magas az orvoshiány, bizonyos szakmákban pedig a kollégák többsége elöregedett.

Zombor Gábor egy héttel ezelőtt bejelentette azt is, hogy még a nyáron anyagi plusztámogatást kaphatnak a kórházak, amivel – sajtóértesülések szerint – a csaknem hatvanmilliárd forintos lejárt tartozásállomány mértékét enyhítenék. Úgy fogalmazott, a következő időszak legfontosabb feladata egy hosszú távú megoldást eredményező konszolidációs javaslat kidolgozása.
Csiba Gábor erre reagálva elmondta, egyesületük 2010-ben nyilvánosságra hozott javaslatának egyik pontja volt, hogy egyhavi finanszírozási összeget bele kellene tenni tartósan a rendszerbe és akkor a kórházak többsége nem kerülne adósságcsapdába. Jelezte, most is vélhetően ez lenne a legjobb megoldás, de „ez elsősorban nemzetgazdasági kérdés, ami az ország teherbíró képességétől függ”.

„A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház esetében az éves költségvetés 2,5 százalékát teszi ki jelenleg a határidőn túli kifizetetlen számlák összege. Az intézménynek érdemi segítséget jelentene, ha ennek egészét vagy legalább egy részét rendezné az állam” – emelte ki Csiba Gábor. Az elnököt a sokat emlegetett hálapénzről is kérdeztük, ami meglátása szerint „olyan dolog, amit meg kellene szüntetni, de nem hatósági eszközökkel”. Úgy fogalmazott, akkor lehet a kérdésben előrelépni, ha a régi berögződött szokásokat minden oldalról – tehát a beteg és az orvos részéről is – levetkőznék. A Magyar Rezidens Szövetség vonatkozó javaslatához hasonlóan egyesületük is azt hangoztatta, hogy a béremelések ne csak egészségügyi, hanem egészségügyben dolgozókra is vonatkozzanak. „Ennek oka, hogy az ágazat működéséért nem csak az orvos és az ágy mellett álló szakemberek felelősek, hanem a gazdasági, műszaki, pénzügyi apparátus is.” Hozzátette, látni lehet azt is, hogy „a megkapott béremelést, ami külön soron érkezik, a kollégák egyfajta prémiumként értékelik, azért, mert nem épül be a műszakpótlékokba és ügyeleti díjakba”.

Csiba Gábor szerint, ha lesz forrás és béremelés, akkor elsősorban a beépülést kell forszírozni, mert annak a tartós, teljesítménytől függő, nehezebb területen, többet dolgozó kollégák esetében lenne nagy jelentősége.