Belföld

Megoszlanak a vélemények az idegen nyelvi programról

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legfontosabb, hogy a tanulók anyanyelvi környezetben legyenek, és minél kevesebb időt töltsenek magyar diáktársaikkal

Van, aki optimális tanulási módszernek tartja, míg mások szerint nem lesz gyógyír a nyelvoktatásban felhalmozódott problémákra az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett kétszer két hetes külföldi idegen nyelvi program. Három nyelvoktatással foglalkozó szakember nyilatkozott lapunknak a jövőre induló kurzusról.

diákok 20190223
Az iskolát elvégző diákok többsége idegen nyelvből gyenge B1-es tudással bír (Fotó: Papajcsik Péter)

Áttörést érthetünk el a fiatalok idegen nyelv oktatásában – ezt mondta Orbán Viktor idei évértékelő beszédében, amikor bejelentette: a kormány döntése nyomán a kilencedikes és tizenegyedikes középiskolások kétszer két hetes idegen nyelvi programban vehetnek részt.

A miniszterelnök bejelentése óta több részletet is megismerhettünk, így azt, hogy a kurzus 2020-ban indul, évenként száznegyvenezer diákot érint, és a program teljes költségvetése a kilencvenmilliárd forintot is elérheti. A diákok kétféle módon, iskolai-csoportos, valamint egyéni pályázat révén juthatnak el Ausztriába, Németországba, az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba, Franciaországba és Kínába. A magyar és külföldi iskolák közti partnerkapcsolatok kiépítését például a British Council, a Goethe Intézet, illetve a Francia Intézet tudja majd támogatni.

„A ráfordított idő arányát és az elért eredményt együttesen tekintve belátható, hogy nincs ennél hatékonyabb módja a nyelvtanulásnak” – nyilatkozta lapunknak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Úgy vélte, a program lebonyolítása szempontjából a legfontosabb, hogy a kiutazó diákok ténylegesen anyanyelvi környezetben legyenek, és minél kevesebb időt töltsenek magyar diáktársaik társaságában. „A diákok családoknál történő elhelyezése a lehető legjobb módszer, hiszen ebben az esetben valamennyi hétköznapi szituációt idegen nyelvi környezetben élnek meg. Az, hogy a gyerekek a szülőkkel együtt készítik el a reggelit, vagy este a vacsoránál elmesélik, hogy mi történt velük az iskolában, mind hozzájárul az idegen nyelvtudásuk fejlődéséhez” – hívta fel a figyelmet.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke azonban úgy látja, a kétszer kéthetes külföldi nyelvi program nem alkalmas az oktatási rendszer által felhalmozott, általános és középiskolai éveken végiggörgetett problémák, lemaradások orvoslására. A szakember lapunknak hangsúlyozta, a két hetes turnusok nem teszik lehetővé, hogy a tanuló a saját diáktársaitól lehetőleg elkülönülve, az anyanyelvi környezetben megmerítkezve fejlődjön. „Az iskolai idegennyelv-oktatás tényszerűen katasztrofális hatékonyságát javító intézkedésekre sok éve nagy szükség lenne, a négy évvel ezelőtt jogszabályba iktatott, 2020-tól életbe lépő felvételi követelmény pedig égetővé tette ezt a szükségességet. Ennek ellenére az egyetlen érdemi lépés eddig a 2017–2018 fordulóján elvégzett, az iskolai gyakorlatot feltérképező kutatás részleges elvégzése volt” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a középiskolát ma elhagyó tanulók többsége gyenge B1-es tudással rendelkezik. Az ő elmaradásuk a felvételi követelményben megszabott – és az első tanult nyelvre biztosított kilencszázharminc óra befektetése alapján reálisnak is gondolható – B2-es szinttől átlagosan másfél éves becsületes, intenzív munkával járó további tanulást igényelne.

És hogy mi lehetne a csodaszer? Az egyesület elnöke szerint egy rendkívül hatékony oktatást nyújtó, magas tanfolyami óraszámú, valamint az órákon túl az anyanyelvi környezet előnyeit is kihasználó intenzív, egyéni elitprogramra lenne szükség, amely három-, négyhetes kinn tartózkodás alatt érdemben tudná támogatni a tanulót motivációban, gátlásai levetkőzésében. Azt azonban elismerte, hogy a hatszáznegyvenezer forintos diákonkénti turnusköltség reális eleme a programnak. „Valóban ennyibe kerül egy »nem szélhámos« külföldi tanfolyam utazással, ellátással együtt. Az viszont tény: ma a közoktatás a teljes tanulói életút során ennél lényegesen kevesebbet áldoz a két tanult idegen nyelv oktatására diákonként” – hívta fel a figyelmet.

A megadott célországokkal kapcsolatban Berényi Milán úgy vélte, mivel Magyarországon elsősorban az angol és a német nyelv a domináns – a nyelvvizsgákat is e két nyelvből teszik le a legtöbben –, a célországok kiválasztása megfelelően történt. Azt azonban megjegyezte, Olaszország és Spanyolország is bekerülhetne a választható országok közé, mivel az olaszt és a spanyolt is egyre többen választják a diákok. Ugyanerre hívta fel a figyelmet Salusinszky András nyelvtanár, a Studio Italia Olasz Nyelvi és Idegenforgalmi Központ igazgatója is. Szerinte az nem fair, hogy Kínába lehet utazni, de olasz és spanyol nyelvterület nincs a célországok között. „Az olasz nyelv nagy hagyományokkal bír, évente harminc-harmincötezer gyerek tanul a közoktatásban olaszul százhúsz iskolában országszerte” – mutatott rá. Megjegyezte, azt is figyelembe kellene venni, hogy Olaszország Magyarország harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere. Rozgonyi Zoltán azt emelte ki, hogy ha egy tömegprogram esetében észszerűsítés céljából szelektálni kell a nyelvek között, akkor az angol és német kiemelése indokolt. Ha azonban ennél tágabbra nyitják bármilyen program körét, akkor a spanyol és olasz nyelvnek nem volna szabad kimaradnia.

Azzal összefüggésben, hogy kétféle pályázati úton lehet majd jelentkezni a programra, Rozgonyi Zoltán elmondta, ha egy intenzív külföldi nyelvtanfolyam tanulási hasznosulását nézzük, akkor kizárólag az egyéni tanfolyamnak van létjogosultsága. Szerinte ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a diák valóban megmerítkezzen az élő nyelvhasználatban, ezzel gátlásai oldódjanak, meg merjen szólalni, merjen hibásan beszélve „túlélni”. Ez azonban az adott tanuló addigi életútjától, családi hátterétől függően eltérő mértékű szabályozottságot, felügyeletet igényel. A csoportos programok, csoportosan kiutazó diákok ezzel szemben – folytatta – élményt gyűjtenek, világot látnak, kulturálisan gazdagodnak. Ilyen esetben azonban a nyelvhasználati képességeik fejlődése messze a sokadik helyen van. „Azt is tegyük hozzá, az ilyen csoportos utak nagy többsége megáll a közepes vagy jó osztálykirándulás szintjén” – fogalmazott.

Salusinszky András ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy valaki mindenképpen vállalja a felelősséget a gyerekek utaztatásáért. „Apaként és iskolaigazgatóként szívügyem, hogy nem lehet szabályozatlanul gyerekeket utaztatni, tisztázni kell, hogy kié a felelősség. Szigorú közbeszerzésre van szükség, amelyen bejegyzett, engedéllyel rendelkező utazásszervezők indulhatnak, olyanok, akik haza is hozzák az esetleg kint maradt gyerekeket, segítenek probléma esetén és van felelősség biztosításuk. Ez egy külön szakma, egyik külföldi kulturális intézet sem képes ezt szakszerűen megszervezni” – mutatott rá.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom