Belföld
Megnyitották a Szent Márton-évet
Áder: Szellemi örökségünk nemcsak kulturális érték, erkölcsi tanítás is
Ünnepi szentmisével nyitották meg tegnap a Szent Márton-évet Pannonhalmán, a szertartást Erdő Péter bíboros celebrálta. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a szent születésének ezerhétszázadik évfordulója alkalmából hirdette meg a tematikus esztendőt, a kormány pedig márciusban nyilvánította emlékévvé 2016-ot. A főpásztor szentbeszédében – a távirati iroda beszámolója szerint – kiemelte, Szent Márton püspöki küldetése során egyszerre volt „újszerű, személyes és nagyszabású”, koncepciója, illetve stratégiája a vidék evangelizálása volt. Akkoriban ugyanis a kereszténység többnyire városi vallás volt, a falusiak pedig még a hagyományos pogány kultuszokat követték, vagy ha keresztények voltak is, igen keveset tudtak a hitről. Tevékenysége alkotó és küzdelmes volt, harcolt a keresztény köntösben is megjelenő babonaság, a szegénység, a nyomorúság és mindenfajta gonoszság ellen. Katonás, bátor és egyszerű életet élt, ami távol állt püspöktársai előkelő életmódjától.
Áder János államfő a szentmisét követően arról beszélt, gazdag szellemi örökségünk nemcsak kulturális érték, hanem erkölcsi tanítás is. A hagyomány nem csupán a múlthoz köt, hanem a jövőben is megtart. „Meg kell mutatnunk, van bennünk figyelem és megértés a körülöttünk élők gondjai iránt, hogy az alázat nem divatjamúlt tulajdonság, és hogy az emberi munkának ma is célja, értelme és becsülete van” – fogalmazott. Felidézte, több mint ezer éve Géza fejedelem azért alapította és azért szentelte Szent Mártonnak a pannonhalmi apátságot, mert tudta, „nem csak a térképen kell megtalálnunk a helyünket”, ahogyan azt is, a formálódó Európa a királyok patrónusát, a keresztény uralkodói erények őrzőjét tiszteli e szentben. Az államfő úgy fogalmazott, Szent Márton velünk van akkor is, amikor a hagyomány szerint áldást kérünk a föld ajándékaira, a megtermelt javakra. És ott lesz az emlékév minden eseményében: „Amikor a hagyomány megelevenedik, amikor a beszélgetések az összetartozásunkról szólnak, amikor a művészet megérint minket, amikor közösen emlékezünk, és amikor áldást kérünk a magyarok jövőjére.”
Módosítás a parlament előtt
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az egyházügyi törvényt módosító javaslatot, amelynek elfogadásához kétharmados többség kell. Ez vélhetően meglesz, hiszen a Fidesz-KDNP mellett egyelőre az LMP és a Jobbik is támogatja a tervezetet. A szocialisták hétfőn váratlanul kiléptek ebből a körből. A többek között az Alkotmánybíróság korábbi döntése miatt szükséges javaslat szerint a jövőben az egyházakat nem elismernék, hanem bírósági eljárás keretében nyilvántartásba vennék. Rögzítenék továbbá, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség lehet vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház vagy bejegyzett egyház. Szintén változás, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel valamely bejegyzett egyházzal átfogó megállapodást köthetne, ami azonban csak szimbolikus jelentőségű lenne.