Megerősítik az alapellátás szintjét

„Amit a háziorvosi rendszerben gyógyítani lehet, azt felesleges továbbküldeni” (képünk illusztráció) (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A tavaszi ülésszak utolsó ülésén fogadta el az Országgyűlés az új alapellátási törvényt, amely egyebek mellett változtatásokat tartalmaz a praxisvásárlás területén, visszahozza a korábban működő, azóta azonban megszűnt kollegiális szakmai intézményeket, illetve egyértelműsíti az egyéb szakvizsgával is rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozását. A szabályozás megújításával régi adósságot törlesztettek, a változtatásoktól pedig nem kevesebbet várnak, mint hogy a betegellátás arányai a terület felé mozduljanak, vagyis az alapellátásban kezelhető, gyógyítható páciensek ne kerüljenek át a kórházi ellátásba, mivel az jóval költségesebb forma.

Az újításokról lapunk Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) előző elnökét, a veszprémi kórház főigazgatóját kérdezte. Ő kijelentette: az ellátások átcsoportosításának célja szakmailag és gazdaságilag is támogatandó. Úgy fogalmazott, hogy amit a háziorvosi rendszerben gyógyítani lehet, azt felesleges magasabb progresszivitási szintre küldeni. „Ezt nevezik a szubszidiaritás elvének, ami viszont jelenleg – a változások ellenére – még sok kívánni valót hagy maga után a jelenlegi rendszerben” – jegyezte meg.

A törvény egyik legfontosabb eleme, hogy az alapellátás továbbra is önkormányzati feladat marad. Rácz Jenő szerint nem is vették napirendre az állami kézbe vételt, csupán az önálló járóbeteg-szakellátók esetében volt lehetőségük az önkormányzatoknak, hogy döntsenek: a feladatot leadják vagy viszik tovább. Ellenben az alapellátást mint szolgáltatást érintő jogviszony megváltoztatásáról a települési önkormányzat kikéri az illetékes háziorvos vagy védőnő véleményét, s ezt az új törvény szintén rögzíti. Ugyancsak fontos lépés, hogy a dokumentum megkönnyíti a praxisvásárlást, így ellentétben a korábbi rendszerrel, a rendelőnként kapott finanszírozási keret akár a praxis „megszerzésére” is felhasználható. Emellett a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a vásárláshoz felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki. A kérdésre, hogy vajon a lépés növelni fogja-e a pálya népszerűségét, Rácz Jenő azt válaszolta, „a puding próbája az evés”, ez majd a gyakorlatban válik el. Mindenesetre – folytatta – az elképzelés jónak tűnik, s a jelenlegi nehezen működő praxisértékesítésben segítséget jelenthet.

Mindezeken túl, a dokumentum rögzíti, hogy az egyéb, szakvizsgával rendelkező háziorvosok az alapellátási tevékenységükön túl végezhetnek szakellátást is. Az MKSZ korábbi elnöke szerint teljesen érthető igény volt mindig is a területen dolgozók részéről, hogy a korábban megszerzett – és az előírt továbbképzésekkel megtartott – szakvizsgájukat hasznosíthassák a betegellátásban. „Ez jó a betegnek, mert ezekért a vizsgálatokért nem kell elmennie a járóbeteg-szakrendelésre, jó a szakellátásnak, mert csökken a zsúfoltság, és jó az alapellátóknak is, mert a többletfeladatok elvégzéséhez pluszbevételhez is jutnak” – magyarázta Rácz Jenő. A kollegiális szakmai intézmények újbóli bevezetéséről annyit mondott, a háziorvo-sok esetében is igaz, hogy feladataikat a legjobb hatásfokkal úgy tudják elvégezni, ha együttműködnek egymással, ennek pedig hátterét képezhetik ezek az intézmények.

Fontosabb törvényi változások

- Kamattámogatással segítik a praxisvásárlást
- Újraalakulnak a kollegiális szakmai intézetek
- Kedvezmények a szűrővizsgálaton résztvevőknek
- Finanszírozzák az egyéb szakrendeléseket is
- Önkormányzati hatáskörben marad az alapellátás
- Települési egészségterveket dolgoznak ki

Zombor: Lényeges elem a hiteltámogatás

Sok olyan problémára adhat megoldást az új alapellátási törvény, amire a korábbi szabályozás nem – mondta lapunknak korábban Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint a legfontosabb cél, hogy a területet „visszahozzák a financiális és szakmai lejtmenetből”. A háziorvosoknak szánt hiteltámogatást a dokumentum lényeges elemének nevezte, mivel fiatal pályakezdők véleménye alapján az a legnagyobb probléma, hogy nem tudják megvenni maguknak a munkához szükséges praxist, mivel nincs ingatlanfedezetük arra, hogy saját hitelt vegyenek fel. „Azért kell erősíteni az alapellátást, mert a teljes egészségügy rendszerét nézve nincs egy olyan bázis, amelyre támaszkodva meg tudjuk változtatni a jelenlegi rossz arányokat. Minden erőfeszítésünknek arra kell irányulnia, hogy a betegeket lehetőleg helyben vizsgálják ki és lássák el” – fogalmazott Zombor Gábor.