Belföld

Megerősítenék a statisztikai hivatalt

Elkészült a KSH jogköreit és feladatait tisztázó törvénymódosító javaslat, növelnék a szervezet függetlenségét és autonómiáját

Uniós előírások, illetve ajánlások nyomán erősítené meg a Központi Statisztikai Hivatal függetlenségét és hatékonyságát az a kormányzati törvénymódosító javaslat, amellyel kapcsolatban tegnapig lehetett véleményeket megfogalmazni – értesültünk. A javaslat kitér a statisztikai adatfelvételek általános szabályaira, az adminisztratív nyilvántartásokra és az adatok védelmére is.

Törvénytervezet született a „hivatalos statisztikáról”, a kormány által még hivatalosan nem elfogadott, a Miniszterelnökség által jegyzett előterjesztés elérhető a kormányzati honlapon. Az indítvány részletezi egyebek mellett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jogállását, feladatait, és kitér arra is, hogy a hivatal elnöke „feladatainak ellátása során nem utasítható”. Szól a tervezet a statisztikai adatfelvételek általános szabályairól, az adminisztratív nyilvántartásokról és az adatok nyilvánosságáról, védelméről is.

A részletes indoklásban az előterjesztő úgy fogalmaz: a „hivatalos statisztika a demokrácia fontos eszköze, mivel lehetővé teszi az adatok minden felhasználója számára, hogy független forrásból származó, megbízható, tényszerű, megalapozott nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült ellenőrzött minőségű adatokra, információkra alapozza politikai, szakpolitikai, gazdasági, üzleti vagy személyes döntéseit”.

Hogy miért van szükség új jogszabályra? A Miniszterelnökség szerint azért, mert a pártatlanság, objektivitás és semlegesség gyakorlati érvényesüléséhez, valamint a hivatalos statisztikai szolgálat koordinálásához szükséges intézményi függetlenséget a kormányhivatalok jogállását szabályozó jogszabályok jelenleg korlátozzák, a KSH a hivatalos statisztikai szolgálat egészének koordinálásával összefüggő kötelezettségének kellő jogi eszközök hiánya miatt nem tud eleget tenni. Hivatkoznak továbbá egy tavalyi európai tanácsi és parlamenti rendeletre, mely a statisztikai rendszer iránti bizalom javítását szorgalmazza, márpedig ez elsősorban a „nemzeti statisztikai hivatalok szakmai és szervezeti erősítését igényli”. Fontos célja az új európai szintű szabályozásnak, hogy az esetleges torzító kormányzati szándékot (lásd Görögország) a jövőben el lehessen kerülni.

Az uniós irányvonalnak megfelelően a KSH elnökének szerepe is átalakul, az adatszolgáltatók terheinek csökkentése érdekében pedig az európai szabályozás előírja, hogy a nemzeti statisztikai szolgálatok az adminisztratív és hatósági adatforrásokhoz, nyilvántartásokhoz azonnal ingyenesen hozzáférjenek statisztikai feldolgozás céljából, mivel ezzel „potenciálisan kiválthatók a gazdálkodó szervezeteket és természetes személyeket közvetlenül terhelő adatgyűjtések”. Ezek mellett a uniós jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti statisztikai hivatalokat be kell vonni az adminisztratív nyilvántartások kialakításának, módosításának és megszüntetésének folyamatába.

A törvény tehát – így az indoklás – megerősíti a KSH függetlenségét, auto­nómiáját a közigazgatáson belül, és megfelelő eszközöket biztosít a „statisztikai tevékenység nemzeti szintű koordinációjához”. Mindezeken túlmenően az egységes kritériumrendszer kidolgozását és felügyeletét is részletezi a javaslat.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke egyébként még tavaly ősszel beszélt arról, hogy új statisztikai törvény készül. Már akkor kitért arra is, hogy az EU új statisztikai rendelete megerősíti a nemzeti hivatalok függetlenségét, és lehetővé teszi, hogy azok korlátozás nélkül vegyenek át – egyedi azonosításra alkalmas – adatokat a különböző állami szervezetektől és hatóságoktól.