Belföld
Megemelték a nemzetiségi támogatást
A szószólók egyeztetési kötelezettséget is elvárnának a jogalkotóktól
Az eddiginél több mint ötven százalékkal nagyobb támogatásra, csaknem hatmilliárd forintra számíthat jövőre a központi kasszából a tizenhárom hazai nemzetiség. Az Országgyűlés által elfogadott költségvetésbe ezúttal első alkalommal a hazai nemzetiségek parlamenti bizottságának is volt beleszólása. A tizenhárom szószólóból álló grémium októberben módosító indítványt nyújtott be, amely mindenekelőtt két dologra kért megoldást. Egyrészt rámutatott, hogy a nemzetiségek központi büdzséből származó támogatása csaknem egy évtizede stagnál, másrészt kezdeményezte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények központi forrásból állhassák a pályázatból megvalósuló beruházásaikhoz, felújításaikhoz szükséges önerőt.
A kérés nyomán negyvenről százmillió forintra emelkedik jövőre az a pályázati keretösszeg, amely az anyanyelvi diáktáborok megvalósítására fordítható. Az országos önkormányzatok és intézményeik működésére 666 millió forinttal több jut majd, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok több mint kétszer annyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az idén, feladatalapú támogatásukra pedig negyedével nagyobb forrás jut. Külön fejezet rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez 441,2 millió forintos központi alapból kaphatnak pénzt.
„Örülök, hogy sikerült jelentős áttörést elérni a nemzetiségi önkormányzatok támogatásában, hiszen az 2007 óta lényegében befagyott, miközben a feladatok, kötelezettségek növekedtek. Az pedig különösen fontos, hogy a diáktáborokra az eddigi rendkívül szűkös keretösszegnek a két és félszerese jut majd” – értékelte a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke a parlamenti döntést. Heinek Ottó elmondta, a fiatalok számára kell olyan lehetőségeket, programokat biztosítani, amelyek segítik az identitás megélését, erősítését.
„Tudtuk, ha most nem sikerül jelentős elmozdulást elérnünk, akkor valószínűleg soha” – így foglalta össze a magyarországi németek szószólója a 2015-ös költségvetési törvény előkészítésének jelentőségét. Ritter Imre szerint parlamenti bizottságuk már a nyáron elkezdte az előkészületeket, a mostani előrelépés a szószólók féléves tevékenységének első igazán kézzelfogható eredménye. Megjegyezte, amióta megkezdték a munkájukat, már több órán át – hosszabban, mint eddig negyedszázad alatt – beszélhettek a képviselők előtt a hazánkban élő nemzetiségekről. Kiemelte, a tájékoztató munka azért nagyon fontos, mert a politikusok e területet jellemzően alig ismerik.
A szószólók jövő évi feladatai között prioritásként szerepel, hogy sikerüljön elérni, a nemzetiségeket érintő törvényjavaslatokat előkészítőik minden alkalommal egyeztessék a nemzetiségek országos önkormányzataival. Ha ez nem történik meg, kérni fogják a házbizottságtól, hogy az Országgyűlés ne tárgyalja az adott javaslatot.