Belföld
Megegyezés született, de nem szűnik a feszültség
A jövő héten ismét összeülhet a zsidó közösségi kerekasztal, a hitközségek parázs vitáira egyelőre részben sikerült pontot tenni
Hetekig tartó üzengetések után végül megegyezett egymással a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának menetéről. Erről szűkszavú közleményt adott ki a BZSH, tudatva, a megállapodásra már hétfőn sor került, s rögzítették: a zsinagóga felújítása keretében tervezett Együttélés Háza projektet közösen valósítják meg, figyelemmel a hitélet újraindítására is. A közlemény szerint a BZSH a „zsinagóga bejegyzett tulajdonosaként hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a Mazsihisszel kössön szerződést, amelyben a BZSH szerződő partnerként vagy ellenjegyzőként vesz részt”. A „konstruktívan” kialkudott megállapodásról a kormányt is tájékoztatták.
Itt volt az ideje a nyilván kényszer szülte alkunak, mivel információink szerint várhatóan a hónap közepén ismét összeülhet a Zsidó Közösségi Kerekasztal, amelyen a kormány és a zsidó egyházak, illetve közösségek képviselői egyeztetnek. A viták onnan indultak, hogy a Mazsihisz vezetői többször nyomatékosították: lemondatnák a BZSH transzvesztita múltjáról elhíresült ügyvezető igazgatóját. Schwezoff Dávid eközben rendőrségi feljelentést tett a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerének korábbi kiszervezése miatt – miután szerződést bontott az érintett céggel. Az ügyben nyomozás indult.
A másik gócpont a zsinagóga ügye, illetve a támogatás felhasználása lett, ez a téma biztosan szerepel majd a kerekasztal ülésén. A Mazsihisz a kormányra bízta volna a projektet, de a BZSH több beleszólást követelt magának. Mindezek után Schwezoff nyílt levélben üzent Heisler András Mazsihisz-elnöknek, javasolva, adjanak ki közös megbékélési nyilatkozatot. Ebben rögzítenék: a „felek sajnálják a múltban tett, feszültséget okozó kijelentéseiket, és a jövőben tartózkodnak minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a másik személyét – és ezáltal a hazai zsidóság megítélését – negatívan befolyásolhatja”.
A váratlan felvetésre Heisler ugyancsak nyílt levélben reagált. Ebben azt írta, az elmúlt három hónap történéseit követően bármilyen közös nyilatkozat hiteltelen. „Nyilatkozat helyett a közös munkában hiszek, s arra hívlak, most éppen negyedszer. Ha közösségünket érintően megoldanánk az általam javasolt négy kérdésből legalább egyet (Rumbach-zsinagóga, Zsidó Nyári Fesztivál, turisztika és költségvetés), az demonstrálná a felelős magatartást. Azt ugyanis nem szépen hangzó mondatokkal, hanem tettekkel kellene bizonyítanod” – írta.
Elismerés hazánknak az izraeli főrabbitól
Az izraeli főrabbi szerint egyre élénkebb a zsidó közélet Magyarországon – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a távirati irodával, miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hazatért izraeli látogatásáról. A politikus „eredményes és mindkét nép szempontjából hasznos tárgyalásokat folytatott Izraelben”, találkozott Jeruzsálem keresztény pátriárkáival, majd fogadta őt David Lau, az ország askenázi főrabbija. Lau szerint Európában két országban élénkült meg a helyi zsidó közélet, és vált aktívabbá a hívek tevékenysége, ez pedig Németország és Magyarország. Semjén Zsolt magyarországi látogatásra hívta meg a főrabbit, aki ezt nagy örömmel fogadta, mert – mint mondta – szeretné szorosabbra fűzni az izraeli vallásos zsidóság kapcsolatait magyar hittestvéreikkel. Így nemcsak Budapestre, hanem a vidéki zsidó közösségekhez is szívesen ellátogatna.
Tiltakozó zuglóiak
Korábban már hírül adtuk, a zuglói hitközség is lemondásra szólította fel Schwezoff Dávidot. Felhívásukhoz több mint kétszázan csatlakoztak. Közleményük szerint távozását kérik holokauszt-túlélők, a „szüleik, nagyszüleik sorsa árnyékában Ön miatt szégyent érző gyermekek és unokák”, továbbá közgazdászok, mérnökök, ügyvédek tartják alkalmatlannak, hiteltelen vezetőnek. Az aláírók között van Kornis Mihály író is.