Belföld
Megállapodás születhet a BKV-ról
Tarlós István még karácsony előtt egyeztet a kormányfővel a közlekedési vállalat finanszírozásáról és egyéb budapesti ügyekről
A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) hosszú távú finanszírozásáról és más fővárosi kérdésekről egyeztet december 21-én Tarlós István főpolgármester Orbán Viktor miniszterelnökkel. A városvezető a rendszeresen tartott Budapestinfón tájékoztatott arról is, levélben is megerősítette a Miniszterelnökségnek, hogy szívesen átadják a vállalat működtetését a kormánynak, amennyiben készen állnak átvenni a fővárostól.
Hangsúlyozta, a tömegközlekedés hatékonyságjavításával 2010 óta tízmilliárdos megtakarítást és ugyanekkora bevételnövekedést értek el, a BKV költségvetéséből így is harminc-harmincegy milliárd forint hiányzik, elsősorban az állami díjkedvezmények és az agglomerációs járatok finanszírozása miatt, amire továbbra sincs törvényi kötelezettsége Budapestnek. Ezzel összefüggésben reális alternatívának nevezte a külvárosi közlekedés leállítását arra az esetre, ha annak finanszírozásáról nem születik megállapodás.
„Az eddig az idén nyújtott huszonnégymilliárd forintos feladattámogatás is kevésnek bizonyult, s a kabinet jelenlegi szándéka alapján úgy tűnik, ez az összeg évről évre csökkenni fog: jövőre hat, a következő két évben pedig három-három milliárddal kevesebbet utalna a kormány e célra. A miniszterelnökkel folytatott tárgyalással kapcsolatban nem bocsátkozom jóslatokba, ám egyeztetéseim Orbán Viktorral még sosem voltak teljesen eredménytelenek” – közölte a főpolgármester, aki a BKV megtakarításaival kapcsolatban beszélt arról is, hogy a 4-es metró januárban megkaphatja végleges használatbavételi engedélyét, ezzel egy időben pedig a párhuzamosan közlekedő felszíni járatokat is megszüntetik, ami 1,3 milliárd forintos többletet jelent majd. A lehetséges fővárosi költségvetési többletek között említette a dugódíj későbbi, 2017-nél nem korábbi bevezetését, amelyből az előzetes becslések szerint – amennyiben kombinált rendszert vezetnek be, azaz külső és belső zónát is kijelölnek –, legfeljebb tíz-tizenöt milliárd forintos bevétel származhat, ám az is legkorábban 2018-ban válik a büdzsé szempontjából elérhetővé.
Arra a kérdésre, mikor dönthet úgy a főváros, hogy megállapodás hiányában leállítja az agglomerációs közlekedést, Tarlós közölte, tehetséges politikusnak tartja Lázár János kancelláriaminisztert, akinek a „virgácsszerepkör” nagyon tetszik, ám ezzel a „bokszzsák szerepe” is együtt jár, amit a tárcavezető már annyira nem kedvel - utalva ezzel a politikus korábbi kijelentésére, amely szerint készek átvenni a BKV-t a fővárostól. Hozzáfűzte, kettejük között nem személyes viták zajlanak, pusztán a pozíciójukból adódóan belekerültek a „budapesti és vidéki forrásokért folyó harcba”.
Röviden
Korlátozhatják a nagyobb rendezvényeket
- „Álmomban két macska voltam és kergettem magamat” – idézte Karinthy Frigyest a főpolgármester, abbéli értetlenségét kifejezve, miért azok a fővárosi képviselők kezdeményeznek népszavazást a 2024-es budapesti olimpiáról, akik korábban megszavazták a rendezési jog elnyeréséhez szükséges folyamatok beindítását. Ismét hangsúlyozta: amennyiben a kormány vagy a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezi a referendumot, nem állnak ellen a szándéknak.
- Többszöri értékbecslésnél is magasabb áron, ötszáznegyvenmillió forintért értékesítette a fővárosi önkormányzat az V. kerület, Váci utca 36. szám alatt álló Klotild-palotában korábban meglévő tizenkét százalékos tulajdonrészét.
- Nem tervezi a városvezetés a Lánchíd autós közlekedésének egyirányúsítását és a pesti alsó rakpart közúti forgalmának lezárását – reagált Tarlós István a csütörtökön megjelent sajtóhírekre.
- Módosítanák a Balázs Mór-tervet, miután Budapest 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióját közlekedési szakértők „szélsőségesen tömegközlekedés-orientáltnak” minősítették. Az erről szóló tanulmányból idézve Tarlós példaként említette a nagykörút villamosainak elsőbbséget biztosító forgalomszervezési gyakorlatot.
- Kezdeményezni fogja a ciklus végén a főpolgármester a kerékpárosok kötelező KRESZ-vizsgáztatását abban az esetben, ha „továbbra is következetesen figyelmen kívül hagyják a piros lámpákat és a jobbkéz-szabályt”. Tájékoztatása szerint ugyanis tíz kerékpárosból nyolc nincs tekintettel a tiltó jelzésre. Ennek ellenére nem kívánja háttérbe szorítani a biciklis közlekedést, ám szerinte a kerékpáros-kultúra az infrastruktúránál is nagyobb fejlesztésre szorul.
- Tarlós István végül kilátásba helyezett egy, a budapesti futórendezvényeket is érintő rendeletmódosítást. Ennek értelmében – későbbi mérlegelés szerint – a főváros centrumában tartott, évenkénti hat nagy eseményből akár már jövőre is legfeljebb hármat engedélyeznének.