Belföld

Meg is szűnhet a Jobbik

Megérkezett a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre a számvevőszéknek a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatos jelzése, amelyet feljelentésként értékeltek

Pénzbüntetés kiszabásával, de akár a szervezet megszüntetésével is végződhet a jobbikos plakátügy. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak egyértelműsítette: az Állami Számvevőszék a tiltott pártfinanszírozást is vizsgálhatja.

Szánthó Miklós 20171005
Szánthó Miklós: Egyértelmű a törvény (Fotó: Varga Imre)

A párttörvény értelmében az Állami Szemvőszék kétévente rendszeresen, előre meghatározott ellenőrzési terv alapján vizsgálja a pártok gazdasági-pénzügyi tevékenységét, emellett az ügyészség általános közérdekvédelmi tevékenységi keretein belül felügyeli a pártok működésének törvényességét. Amennyiben az ÁSZ vizsgálata visszásságra derít fényt, először csak felszólítja a pártot a helyzet rendezésére, súlyosabb törvénysértés vagy a párt „hallgatása” esetén az ügyészséghez fordul – részletezte lapunknak nyilatkozva Szán­thó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, egyértelműsítve: az ÁSZ természetesen vizsgálja a tiltott pártfinanszírozást is. Vagyis egy párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező, illetve külföldi szervezettől vagy külföldi természetes személytől nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást, ahogy névtelen adományt sem – mutatott rá, hozzátéve, egy párt csak a költségvetési támogatásokból, magyar magánszemélyek felajánlásaiból, illetve egy nagyon szűk körben végezhető vállalkozási tevékenység eredményéből gazdálkodhat. Az előírások természetesen a „burkolt” pártfinanszírozást is tiltják: ez megvalósulhat akár ingóságok – például plakáthelyek – kirívóan a piaci ár alatt történő átadásában, főleg ha az egy másik jogi személy, mondjuk egy plakátcég részéről történt.

Ha a fentiek kapcsán szabálytalanságot észlel az ÁSZ, és arra a párt nem reagál – mint jelen esetben azt a Jobbik sem tette –, és a Számvevőszék az ügyészséghez fordul, az ügyészség jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni az illetékes bíróságnál. Ennek alapja lehet, hogy a Jobbik a „működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket”. Itt az ügyészség tehát kezdeményez, s az eljárást a bíróság folytatja le. Ennek célja, hogy a szervezet törvényes működését kikényszerítse – ha ez még így sem történne meg, akkor a bírságolástól elkezdve legsúlyosabb esetben akár a szervezet megszüntetéséről is dönthet a bíróság. Ezen eljárástól függetlenül, ha az ÁSZ megállapítja, hogy egy párt jogtalanul fogadott el – akár burkolt – támogatást, akkor annak azt be kell fizetnie a központi költségvetésbe, vagy azt levonják állami támogatásából.

A szakértő szerint emellett az ügyészség maga is indíthat keresetet egy párt törvénysértése esetén, ami azonban nem büntető-, hanem polgári eljárás. Ezt megelőzően azonban – akár magától, akár az ÁSZ értesítése alapján – intézkedésének megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény súlyos törvénysértésre utal: pél­dául, hogy egy párt színlelt vagy tilos szerződésekkel igyekezett kikerülni a plakáttörvényt.

A Fővárosi Főügyészség tegnap lapunkkal közölte: megérkezett az ÁSZ-nak a Jobbik gazdálkodásával kapcsolatos jelzése a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre, amely azt feljelentésként értékelte, és ennek megfelelően arról három napon belül dönt.