Belföld

Még fizetünk is a jó körülményekért

A lakosság egyik fele csak eseti jelleggel, a másik havi rendszerességgel adna ki pluszpénzt a kiegészítő egészségbiztosításért

Növelnénk az ápolók, orvosok számát, csökkentenénk a várólistákat, és korszerűsítenénk a műszerparkot az egészségügyben a Századvég Alapítvány felmérése szerint. Szintén kijelenthető, hogy a lakosság nagy részét nem zavarja a „hálapénz elvárása”.

egészségügy 20151026
A lakosság sürgetné a várólisták csökkentését a Századvég felmérése szerint (képünk illusztráció) (Fotó: Csudai Sándor)

Felmérést készített a Századvég Alapítvány egyrészt arról, mekkora a lakosság bizalma az egyes biztosítási rendszerekben, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a megkérdezettek az egészségügynek mely területein javítanának elsősorban.

A legfrissebb, őszi kutatás kifejezetten az egészségbiztosítókat vizsgálta ezer fő részvételével. Ennek alapján kiderült, alapvetően kritikusak vagyunk az egészségügyi rendszerrel szemben, viszont a háziorvosokban, rendelőkben, állami kórházakban megbízunk. Az ágazaton belül az emberek elsősorban a műszerparkot korszerűsítenék, növelnék az orvosok és ápolók számát, de beavatkozást sürgettek a várólisták területén is. Érdekesség, hogy a megkérdezetteket legkevésbé a betegekkel való bánásmód és a „hálapénz elvárása” zavarja.

„A többség problémaként értékeli ugyan a paraszolvencia jelenlé­tét a rendszerben, egyfajta szükséges rosszként tekint rá. Nem meglepő, hogy a lakosság hetvennégy százaléka fizetett már a kezelőorvosának. Kiderült az is, hogy főként a negyven és hatvan év közöttiek, az iskolázottabbak és a magasabb jövedelműek azok, akik hajlamosabbak hálapénzt adni” – olvasható a Biztosítási Szemlében közzétett kutatásban.

A felmérés kiterjedt arra is, hogy mekkora az önkéntes fizetési hajlandóság az egyes kiegészítő szolgáltatásokért, például közelebbi időpont, jobb körülmények, kevesebb várakozás, szabad orvosválasztás vagy az ellátás megszervezése iránt. Ennek alapján a 39–59 évesek, a magasabb végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyokkal rendelkezők hajlandók ezekért pluszpénzt fizetni, valamint azok, akiknek az elmúlt években volt „konkrét egészségügyi tapasztalatuk”.

A lakosság fele fizetne inkább eseti jelleggel, a másik ötven százalék pedig havi rendszerességgel kiegészítő egészségbiztosításért, méghozzá legfeljebb havonta átlagosan 6894 forintot. A felmérésben részt vevők nyolcvanhárom százaléka már most is rendszeresen költ egészségére, átlagosan 8857 forintot havonta.